Nagyvilág

Draghi: az EKB nagyon nyugtalan a magyar jegybanktörvény miatt

Az Európai Központi Bank elnöke szerint nagyon nyugtalanító a magyar jegybanktörvény. Mario Draghi szerint néhány aggodalmukat már figyelembe vette a magyar kormány, de jó párat még nem.

A jegybanki szakember makrogazdasági értékelésében megismételte decemberi kijelentéseit, amelyek szerint a pénzpiaci feszültségek továbbra is tompítják a gazdasági aktivitást. További kockázatot jelzett romló világgazdasági kilátásokban, a tagállamok protekcionista törekvéseiben, illetve egy esetleges, rendezetlen körülmények között zajló államcsődben.

Kérdésre válaszolva az EKB elnöke úgy nyilatkozott: az EKB nagyon nyugtalan a magyar jegybanktörvény miatt. Mint kifejtette: az EKB nagyon figyel az olyan helyzetekre, amikor politikai döntéshozók nyomást kívánnak gyakorolni nemzeti bankok döntéshozóira. Az ilyen nyomás nem konzisztens az európai jogszabályok szellemiségével – tette hozzá.
Draghi elmondta: “korábban világossá tettük aggodalmainkat, amelyek közül néhányat figyelembe vett Magyarország, más aggodalmaink továbbra is fennállnak”. Az EKB elnöke arról tájékoztatott: a jegybanktörvényt vizsgálják, és álláspontjukat a közeli jövőben kiadandó konvergenciajelentésben ismertetik. Az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar jegybanktörvényt – tette hozzá.

Az euróövezeti válságkezelésről elmondta: a kormányoknak mindent meg kell tenniük a költségvetéseik egyensúlyba állításához, a strukturálisan fenntartható államháztartási politika kialakításához. A kiigazítási programokban részt vevő államoknak a lehető leghamarabb korrigálniuk kell a célok teljesítésében bekövetkező esetleges csúszásokat.
Az EKB elnöke reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig döntés születhet a szorosabb felügyeletet lehetővé tevő, úgynevezett költségvetési megállapodásról. Korábban Nicolas Sarkozy és Angela Merkel is azt a célt jelölte meg, hogy az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői január 30-i találkozójuk alkalmával már alá is írhatják a szerződést.
A görög adósságleírással kapcsolatosan elmondta: a magánbefektetői részvételről való 2011. évi döntés politikai okokból  érthető. A lépésnek azonban számos kedvezőtlen gazdasági következménye van, “s most éppen ezeket éljük meg”. Az Európai Tanács decemberben világossá tette, hogy soha többé nem kezdeményeznek újabb adósságleírást, így ebben az értelemben Görögország helyzete egyedi – tette hozzá.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan elmondta: a fogyasztói árakra ható kockázatok továbbra is kiegyensúlyozottak. Az euróövezeti infláció még több hónapig a 2 százalékos cél felett lehet, majd csökkenni fog, hiszen már most látható, hogy érvényesül a negatív irányba ható bázishatás – tette hozzá. A negatív irányba ható kockázatok között említette az euró gyengülését, illetve a lassuló világgazdasági növekedési ütemet, míg az esetlegesen inflációs nyomást gerjesztő tényezők között a közvetett adókat, a hatósági árakat, illetve a nyersanyag- és energiaárakat sorolta.
Az EKB csütörtöki, az 1,00 százalékos euróövezeti kamatszint tartása melletti döntésével kapcsolatosan arról tájékoztatott: a szervezet kormányzótanácsa egyhangúlag döntött. Decemberben a 25 bázispontos kamatcsökkentésről, illetve a hároméves likviditási tenderről nem született egységes döntés az EKB monetáris tanácsában.

A hároméves likviditási tenderről szólva elmondta: világos jelei láthatóak a likviditásbővítés kedvező hatásainak. Kiemelte: a lépéssel sikerült elkerülni egy olyan hitelszűkét, amely nagyon súlyos hatásokkal járt volna. Emlékeztetett: az első negyedévben több mint 200 milliárd eurónyi euróövezeti banki kötvény jár le, s ezek visszafizetése komoly likviditási nehézségek elé állította volna az európai pénzintézeteket. A további kedvező hatások között sorolta a csökkenő hozamszinteket, illetve azt, hogy sok hónapnyi szünet után ismét van mozgás a fedezetlen banki kötvények piacán.
Arra a kérdésre, hogy az így a piacra pumpált pénz valóban átjárja-e a reálgazdaságot, Draghi elmondta: van mozgás a bankközi piacon, hiszen nem feltétlenül azok a pénzintézetek helyeznek el összegeket az EKB éjszakai betéti eszközén, amelyek a hároméves likviditási tenderen hívtak le pénzt.

Az euróövezeti bankok 489 milliárd eurónyi likviditáshoz jutottak a december végi hároméves tenderen, az éjszakai betétek állománya a korábbi 100-200 milliárd eurós szintről 450 milliárd euró fölé szökött január elején.Draghi a hároméves likviditási tender következő, februári kihelyezésével kapcsolatosan abbéli véleményének adott hangot, hogy várhatóan ismét jelentős kereslet mutatkozik forrásokra.

Az euróövezeti bankok tőkehelyzetének javításával kapcsolatosan elmondta: kulcsfontosságú, hogy a bankok törekvései ne legyenek túl negatív hatással a reálgazdasági finanszírozásra. Mint mondta, Európában a bankok biztosítják a reálgazdasági hitelezés mintegy 80 százalékát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol sokkal nagyobb a közvetlen tőkepiaci forrásbevonás.

Draghi szerint az EKB éppen azért döntött a banki likviditás bővítése mellett, hiszen ezzel közvetlenül tudja pénzhez juttatni a reálgazdaságot. Hozzátette: az Egyesült Államokban a Fed – például – ezért döntött a kötvényvásárlások mellett, mivel ott – a hitelezési sajátosságok miatt – a tőkepiacokat kellett megsegíteni.

A svájci jegybank elnöke, Philipp Hildebrand lemondását értékelve Draghi kijelentette: sajnálatosak azok az események, amelyek a lemondásához vezettek, hiszen Hildebrand kiváló szakember. Az EKB alkalmazottaira érvényes etikai kódex azonban megakadályozza, hogy hasonló eset felmerüljön Frankfurtban – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik