Nagyvilág

Kiüthetik egymást a magyar pártok

Szinte valamennyi szomszédos országban választások lesznek 2012-ben. Szlovákiában Fico nehezítheti meg az ottani magyarok életét, Szerbiában és Romániában a magyar pártok közti széthúzás okozhat nehézségeket, Ukrajnában a parlamenti képviselet is kétséges.

Szlovákiában és Ukrajnában országgyűlési, Romániában parlamenti és helyhatósági, Szerbiában pedig parlamenti és elnökválasztás is lesz 2012-ben. Valamennyi szomszédos országban jelentős számú magyar kisebbség él, és mindenhol ringbe szállnak magyar pártok is.

Románia: kieshetnek a magyarok a kormányból

Romániában különösen érdekes év lesz 2012, ugyanis ősszel nemcsak országgyűlési, hanem helyhatósági választásokat is tartanak, ráadásul a két voksolást összevonták. „Arról fog szólni a romániai magyar belpolitika, hogy a három magyar párt – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt, valamint a Magyar Polgári Párt – mennyire tud megerősödni” – mondta lapunknak Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője. Hozzátette: az sem kizárt, hogy ezek a szervezetek összefogjanak, ám mint az elmúlt évek példái mutatják, ez nem mindig sikerül. Az RMDSZ pozícióját mindenesetre erősítheti, hogy idén összevonták a voksolást: korábban a helyhatósági választások eredményei egyfajta előzetes erőfelmérést mutattak a versengő magyar pártoknak, ennek hiányában viszont feltételezhető, hogy az erdélyi magyar voksolók a „biztosabbnak tűnő” RMDSZ neve mellé teszik az ikszet.

Kántor Zoltán szerint fontos, hogy a magyaroknak parlamenti képviselete legyen Romániában. „Ma csak az zárható ki, hogy az RMDSZ (vagy valamelyik másik magyar párt) szélsőséges pártokkal lépjen koalícióra, de minden a választási  matematika függvénye” – fogalmazott a szakértő. Az RMDSZ 2000 és 2004 között külső parlamenti támogatója volt az akkori kormányzatnak, amely erős alkupozícióhoz juttatta, ám kormánypártként több eszközzel lehet a romániai magyarság érdekeit képviselni.

Szlovákia: Fico visszatér

Északi szomszédunknál a felmérések szerint szinte biztosan Robert Fico pártja (Smer) alakíthat majd kormányt, jó eséllyel egyedül is megszerezheti a többséget. A nyelvtörvény, illetve Sólyom László egykori köztársasági elnök persona non gratává nyilvánítása miatt előző kormányzása alatt nagy volt a feszültség Szlovákia és Magyarország között.  Valószínűsíthető, hogy újbóli megválasztása sem lenne túl jó hatással a két ország viszonyára, főleg, hogy vagy a Slota vezette nacionalisták, vagy a kereszténydemokraták lehetnek a szövetségesei, ha mégis koalíciós partnerre lenne szüksége.

A szlovákiai magyarok számára egyik megoldás sem ígér sok jót. Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet Szlovákiával foglalkozó szakértője szerint Fico visszatérésével valószínűleg folytatódni fog a szlovák állampolgárság elvétele azoktól, akik a magyar állampolgárságot is felveszik, valamint a nyelvtörvény alkalmazása, amely mind az asszimiláció irányába hat. „A tavalyi népszámlálás eredményei még mindig nem nyilvánosak, de Gyurgyík László demográfus szerint messze az 500 ezres határ alatt lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddiginél is kevesebb helyen lehet majd a kisebbség nyelvén intézni a hivatali ügyeket.”

Szerbia: vegyes kapcsolat

Szerbiában nehéz megállapítani, ki alakíthat majd kormányt, de Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint esélyes, hogy a jelenlegi, Demokrata Párt által vezetett koalíció folytathatja a munkát. Egyre népszerűbb a nacionalista, ám ezzel párhuzamosan európai irányultságú Szerb Haladó Párt is. Utóbbi egyébként az eddigi kommunikáció alapján nem zárkózna el egy magyar párttal való együttműködéstől.

„Magyar szempontból az a legfőbb kérdés, hogy a legnagyobb szerbiai magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mennyire tud együttműködni a Demokrata Párttal. Eddig a viszonyuk vegyes volt, kooperáltak, de vitáztak is. Jól mutatja ezt két, közelmúltban elfogadott fontos törvény: a restitúciós és a rehabilitációs. Míg az elsőt a magyarok ellenében, a másikat a magyarok javaslatára fogadták el” – hangsúlyozta a szakértő az FN24-nek. Szilágyi Imre hozzátette: a magyar szavazatokat megoszthatja, és így az eredményességet csökkentheti, hogy a VMSZ mellett megjelent a több magyar szervezetet tömörítő Magyar Fordulat Koalíció, amely keményebb álláspontot képvisel a kormányzati, parlamenti kompromisszumokra kényszerülő VMSZ-szel szemben.

Ukrajna: egymást gyöngíti a két magyar párt

Ukrajnában a Viktor Janukovics államfőt kiszolgáló Régiók Pártja vív meg az ellenzéki erők koalíciójával. Magyar szemszögből a legfőbb kérdés az, hogy visszaszerzi-e az ukrajnai magyarság a 2006-ban elveszített parlamenti mandátumát. „Akkor, és rá egy évre, a 2007-es előrehozott választásokon is kínálkozott erre esély, csakhogy a két mérvadó magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szembenállása miatt ez meghiúsult. Komoly problémát jelent viszont, hogy a Kárpátalján lévő hat választókörzet egyikében sem alkot többséget a magyarság” – írja a Népszava elemzése.

Az, hogy lesz-e magyar képviselő a kijevi parlamentben, tehát elsősorban azon áll, hogy a két magyar párt külön jelölteket állít-e, ezzel gyengítve az esélyeket. Ha ismét parlamenti képviselet nélkül maradnak az ukrajnai magyarok, az jelentősen csökkentheti az érdekérvényesítés lehetőségeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik