“Az Amerikai
Népszava szerkesztõsége felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány
nevében bárki bocsánatkérésre szólítson fel írókat, mûvészeket,
beleszóljon az írói szabadságba, elbíráljon irodalmi leveleket” –
fogalmaztak keddi közleményükben. Halász
János államtitkár hétfõn az Országgyûlésben úgy fogalmazott: Kertész
Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai
Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, és “amennyiben nem
kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”.
Az
Amerika Népszava kiáll Kertész
Ákos szólásszabadsága és írói szabadsága mellett, és általánosságban is
visszautasítják, hogy politikusok ítéletet mondjanak mûvészek
kijelentései, alkotásai felett. “Az Orbán-kormány nem vitathatja
el, hogy bárki – különösen egy mûvész a saját stílusában – kritizálhassa
akár a hazáját és a nemzetét is. Egy kormány nem illetékes és nem
hivatott arra, hogy esztétikai kérdésekbe avatkozzon, és azokban a
döntõbíró szerepét játssza” – fogalmaztak.
A jelenleg érvényben
levõ bírói gyakorlat szerint a vélemény szabadsága védelmet élvez a
szokatlan, a meghökkentõ, a durva és sértõ vélemények megfogalmazása
esetében is. Egy kormány nem hivatott arra, hogy bíróságok
kompetenciájába tartozó ügyekben döntsön, illetve az
igazságszolgáltatást felülbírálja – írták. Az Amerikai Népszava
álláspontja az, hogy Kertész Ákos irodalmi levele a szakmai
közvéleményre és a civil társadalomra tartozik, a politikának ezekbe a
kérdésekbe nem lehet beleszólása.
“A levelet mély hazaszeretet és
a magyarság sorsáért való aggódás és felelõsség járja át. Ízlés dolga,
hogy a stílust vagy a megformálást, a megfogalmazást tekintve ki hogyan
viszonyul a szöveghez. Egyes szavak használatáról és értelmezésérõl
folyhat társadalmi és szakmai vita, de a hatalom nem avatkozhat ezekbe a
vitákba” – szögezik le.
Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én
megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: “a magyar
genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: +ezer éve magával
kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.+ De ez nem mentség
arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bûnökért sem érez egy
szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig
másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög
és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni.
Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha
módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi
valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért
egyedül a magyar a felelõs, mert a magyar nép az (a német néppel
ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bûneit, se
töredelmes bûnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha
többé, se bûnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha
föloldozást!”
Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy
reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, és véleménye szerint
azt itthon nem kérhetik rajta számon.
