Guido Westerwelle és William Hague a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban megjelent közös külpolitikai állásfoglalásában sorra vette a nemzetközi válsággócokat, hangoztatva, hogy azok rendezésével kapcsolatosan Berlin és London azonos nézetet vall.
A Balkánt illetően a német és a brit külügyminiszter üdvözölte Horvátország tervezett uniós csatlakozását, ugyanakkor rámutatott arra: a legutóbbi koszovói fejlemények bizonyítják, hogy a térségben még mindig nagy az etnikai feszültségek veszélye. Hangsúlyozták: Szerbiának és Koszovónak olyan diplomáciai megoldást kell találnia a vitás kérdésekre, amely tekintetbe veszi Koszovó határait, és biztosítja mindkét állam számára az Európai Unió felé való közeledést.
A külügyminiszterek ugyancsak üdvözölték az észak-afrikai térségben zajló változásokat, a sokat ígérő reformokat mindenekelőtt Tunéziában, Egyiptomban és Marokkóban. Utaltak ugyanakkor arra, hogy ezek a változások még törékenyek, és úgy értékelték: az Európai Uniónak minden támogatást meg kell adnia ahhoz, hogy a politikai változásokat gazdasági növekedés támassza alá.
Westerwelle és Hague ugyanakkor felhívta a figyelmet a térség elnyomó rendszereire is. Elítélték a szíriai elnök brutális fellépését saját népe ellen. Bassár el-Aszadnak reformokat kell végrehajtania, vagy távoznia kell a hatalomból – szögezték le a miniszterek, akik egyúttal ismét a líbiai vezető, Moammer Kadhafi azonnali lemondását követelték.
A Közel-Kelettel kapcsolatban a két diplomáciai vezető Izraelt és a palesztinokat mielőbbi tárgyalásokra sürgette, és állást foglalt az úgynevezett kétállami megoldás, azaz Izrael és egy független palesztin állam békés együttélése mellett.
Afganisztánt illetően a miniszterek hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség a 2014-re tervezett csapatkivonás után sem hagyja magára az ázsiai országot. Megerősítették, hogy az év végén Bonnban újabb nemzetközi konferenciát tartanak erről, és utaltak arra: az Európai Unió hosszú távú partneri viszonyra törekszik Afganisztánnal.
