Nagyvilág

Nem csak Magyarországon téma a választási rendszer reformja

Összevesztek a német pártok a választási rendszert érintő változásokon: a kormánykoalíció megtartaná a torzításért felelős elemet, az ellenzék „alkotmányos válságról“ beszél. A működő rendszer egyes részeinek módosításra az Alkotmánybíróság egy 2008-as döntése miatt van szükség annak érdekében, hogy a listás voksok mögött rejlő választói akaratot valóban kifejezzék az eredmények is. Ez a jelenség a jelenlegi szabályozás szerint a többletmandátumok kiosztásának lehetősége miatt áll elő és ez, ahogy ezt a vizsgálatok mutatják, gyakran meg is történik.

A német választási rendszer bonyolult mivolta ellenére, vagy éppen amiatt többé-kevésbé megfelel a választási rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek: ötvözi arányosságot biztosító, illetve ha csak a szövetségi szintet vennénk figyelembe, a kormányozhatóságot, stabilitást lehetővé tevő elemeket.

Talán azért csak többé-kevésbé, mert tökelétes választási rendszer, mint tudjuk, nem létezik. Mégis: 2008-ban a német alkotmánybíróság úgy döntött: változtatásra van szükség, mivel a rendszer többek között a többletmandátumok lehetősége miatt negatív szavazati súlyhoz vezethet, és ezáltal torzítja a szövetségi választások eredményeit. A német parlamentnek 2011. június 30-ig kell megoldást találnia a problémára – ami valószínűleg nem lesz egyszerű, hiszen a választási rendszer bármilyen irányú változtása esetén igaz az, hogy ami az egyiknek kedvez, a másiknak nem.

A kormány és az ellenzék tehát ismét talált magának egy pontot, amelyen sokáig vitázhat – amit alapvetően meg is tehet, ugyanis nincs következménye annak, ha az Alkotmánybíróság által meghatározott időponton túl még nincs új törvény. Kellemetlenné csak az válhatna, ha a következő, előreláthatólag 2013-as Bundestag-választásokon az alkotmányos elveknek nem megfelelő választási rendszer alapján történne a voksolás.

A cikk folytatásához kattintson IDE!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik