Több mint kilenc millióan jogosultak szavazni a közép-ázsiai országban. A szavazóhelyiségeket közép-európai idő szerint 16 órakor zárják be. Több mint ezer nemzetközi megfigyelő ügyel a szavazás tisztaságára.
Az elnökválasztáson Nazarbajeven kívül még három jelölt indult: a kommunista párti Zsambil Ahmetbekov, Gani Kaszimov szenátor és Melsz Jeleuszizov ökológus. Ez utóbbi jelölt voksoláskor újságíróknak is megmutatta szavazócéduláját, amelyből kiderült, hogy a hivatalban lévő elnökre adta voksát. Azt a magyarázatot fűzte ehhez, hogy – mint mondta – “a győztesre kell szavazni”.
A központi választási bizottság adataiból ítélve az előre hozott elnökválasztás kiemelkedően magas részvétel mellett zajlik. Félidőben, helyi idő szerint 14 óráig a választásra jogosult polgárok gyakorlatilag kétharmada, 66,4 százaléka már leadta a voksát.
A kazah parlament február elején fogadott el alkotmánymódosítást, amely felhatalmazza az államfőt, hogy előre hozott elnökválasztást írjon ki az államfői megbízatás 2020-ig történő meghosszabbítását célzó népszavazás helyett.
A 70 éves Nurszultan Nazarbajev a szovjet idők vége óta irányítja vaskézzel Kazahsztánt, s a minap közölte, hogy ameddig egészsége engedi, kész a hatalomban maradni. Tavaly a “nemzet vezetőjévé” nyilvánították, s e cím életfogytig szavatolja számára a hatalmat, azt, hogy meghatározza az ország politikai irányvonalát.
