A líbiai felkelők vasárnap visszaverték a kormányerők támadását Miszráta városánál – közölték helyi lakosok. Egy másik településnél, Ben-Dzsavádnál pedig (ahonnan a felkelők nap közben kénytelenek voltak visszavonulni) a két fél heves tüzérségi párbajba kezdett: a frontvonal a várostól 3 kilométerre húzódik, s a felkelők erősítésekre várnak, hogy újra támadásba induljanak.
Az övék is meg nem is
A Tripolitól keletre fekvő Miszrátában, az ország harmadik legnagyobb városában, egy orvos szerint a felkelők és a polgári lakosok közötti harcok legalább 18 halálos áldozatot követeltek. A Kadhafi-ellenes erőknek a várost támadó katonái közül 20-at elfogtak, s a támadás visszaverése után újból teljesen ellenőrzik a települést. A kormányerők a közeli légitámaszpontra vonultak vissza. Vasárnap reggel a líbiai állami televízió azt állította, hogy a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hűséges erők visszafoglalták Miszráta városát – ám ezt helyi lakosok már akkor is cáfolták.
Ben-Dzsavádot a felkelők szombaton elfoglalták, ám később kiürítették a települést, s ezt kihasználva a Kadhafi-párti erők titokban újra állásokat építettek ki a városban. S mikor a felkelők vasárnap újra megjelentek itt, belefutottak a kormányerők csapdájába: ezért kellett viharos gyorsasággal visszavonulniuk. Ben-Dzsavád Szirttől, Kadhafi szülőhelyétől mintegy száz kilométerrel keletre van.
Fotó: Kevin Frayer / AP
Százhatvanhárom, fekete-afrikai ország állampolgárának útlevelét találták meg Moammer Kadhafi líbiai vezető egykori házában az ellenzéki erők – jelentette Al Ghaoui Hesna, az MTI Hírcentrum tudósítója a kelet-líbiai Bengáziból. Az útlevelek – amelyeket az egykori bíróság épületében mutattak egy asztalon szétterítve az MTI Hírcentrum stábjának – mali, nigeri, nigériai, csádi, szudáni, etióp és szomáliai állampolgároké voltak. Olyanoké, akik az ellenzékiek szerint zsoldosként csatlakoztak a Kadhafihoz hű erőkhöz. Az épületben – amelynek harmadik emeletén egy fogda működik – jelenleg nyolc fekete férfit őriznek, akiket szintén azzal vádolnak, hogy a kormányerők oldalán részt vettek a tüntetők elleni brutális fellépésben február közepén.
Kényszer hatására lőtt
A Hírcentrum stábját nem engedték be a fogdába, viszont beszélhettek egy líbiai állampolgárral, aki szintén katonaként harcolt, a kormányerők oldalán. A 27 éves férfi arról számolt be, hogy éppen a Katíbában, a kormány hírhedt katonai bázisán volt, amikor a felkelők betörtek a komplexumba. Ekkor kaptak parancsot, hogy a tömegbe lőjenek. A férfi azt állította, hogy ő nem akart engedelmeskedni, és próbált a levegőbe lőni, de a velük harcoló fekete-afrikai zsoldosok figyelték, hogy ki nem teljesíti a parancsot, és kíméletlenül lemészárolták ezeket a katonákat. Ezért végül ő is a tömegbe lőtt.
Fotó: Tiago Petinga / EPA
Elmondása szerint a bázis területén húsz olyan embert állítottak a falhoz, akik kifejezetten megtagadták a parancsot. Őket fejbe lőtték, de volt, akit leöntöttek benzinnel és felgyújtották. Az egykori katona úgy tudja, hogy a zsoldosok 40-160 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak naponta azért, hogy a kormányerők oldalán harcoljanak. Azt mondta, hogy a líbiai katonák körülbelül egy hónapban keresnek ennyit. A fiatal férfi egy éve csatlakozott a hadsereghez, állítása szerint azért, mert nem talált máshol munkát, és két gyermeket nevel. Azt mondta, hogy ártatlannak érzi magát, mert kényszer hatására lőtt.
Ha Obama szól, mennek
Negatív hatása lehetne, ha a Nyugat katonailag beavatkozna Líbiában, ezért a francia vezetés ezt nem támogatja – közölte Alain Juppé francia külügyminiszter vasárnapi kairói sajtóértekezletén. “Ám fel kell készülnünk a reagálásra, ha a harcok még véresebbekké válnak. S ez az oka, hogy miért egyeztünk bele a Líbia feletti légtértilalmi övezet előkészületeinek kidolgozásába” – mondta Juppé. “Szerintünk azonban egy ilyen lépés csak az ENSZ felhatalmazása alapján tehető meg, s az Arab Liga, illetve az Afrikai Unió részvételével” – tette hozzá. Juppé szombaton közölte: a franciák és a britek közösen próbálják elérni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon határozatot a Líbia feletti légtértilalmi övezet létrehozásáról. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a líbiai haderő repülőgépei a lázadók fegyvereseit, illetve az ellenzék által ellenőrzött településeket bombázzák.
Fotó: Kevin Frayer / AP
Robert Gates amerikai védelmi miniszter a héten figyelmeztetett: egy ilyen beavatkozás mindenképp támadást jelentene, hiszen első lépésként meg kellene semmisíteni az észak-afrikai ország légvédelmét. Ám azt is hozzátette: ha Barack Obama elnök – mint az amerikai haderő főparancsnoka – elrendelné, hogy teremtsék meg a légi fedezetet a Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen harcoló erők számára, akkor a Pentagon képes lenne ennek végrehajtására.
Megfigyelők szerint egyébként Franciaország a Kadhafi-rendszer elleni fellépés élvonalában van: nem pusztán a légtértilalmi övezet létrehozásán munkálkodik, de egyedüli tárgyalópartnereként ismerte el a felkelők által alapított Líbiai Nemzeti Tanácsot, s emellett humanitárius légihidat létesített a menekülő külföldiek elszállítására. A párizsi vezetést sok kritika érte a tunéziai válság kezelése miatt (azaz azért, hogy szinte az utolsó órákig az elüldözött tunéziai elnök oldalán állt) -, s a jelek szerint most nem szeretne még egyszer okot adni ilyen bírálatokra. Így azután a francia vezetés még csak nem is reagált Kadhafi vasárnapi javaslatára, hogy a líbiai helyzet kivizsgálására létrehozandó ENSZ-bizottságot Párizs vezesse majd. A francia kormány számára Kadhafi már nem tárgyalópartner; s Juppé most vasárnap, Kairóban újból leszögezte, hogy a líbiai vezetőnek távoznia kell.
“Líbia egyetlen képviselője”
Franciaország “üdvözli a Líbiai Nemzeti Tanács létrehozását”, s “támogatja annak vezérlő elveit és kitűzött céljait” – közölte vasárnap a francia külügyminisztérium. A Moammer Kadhafi elleni felkelés képviselőiből alakult tanács szombaton “Líbia egyetlen képviselőjének” nyilvánította magát, s létrehozott egy háromtagú válságbizottságot a döntési folyamatok leegyszerűsítésének és felgyorsításának érdekében. A párizsi külügyi kommünikében Bernard Valero szóvivő országa nevében üdvözölte a tanács “egységóhaját”, elítélte “az erő elfogadhatatlan alkalmazását a civilekkel szemben”, és kifejezte “rokonszenvét a Líbiában folyó összecsapások áldozatainak hozzátartozóival”. Franciaország felszólít “a Biztonsági Tanács 1970-es számú határozatának teljes tiszteletben tartására”.
Az olasz belügyminiszter arra intette az amerikaiakat, hogy ne szóljanak bele Líbia belügyeibe. “Gondoskodnunk kell arról, hogy Líbia ne váljon egy következő Afganisztánná, de az amerikaiaknak is le kell csillapodniuk” – mondta Roberto Maroni pártja, a bevándorlásellenes Északi Liga tanácskozásán. “Itt vagyunk, Európa is itt van, és jobb, ha mi tudjuk kézbe venni a dolgokat” – mondta, hozzátéve, hogy el kellene kerülni a menekültek tömeges beáramlását Líbiából Európába. XVI. Benedek pápa “nagy nyugtalanságát” hangoztatta a vasárnapi úrangyala imádság után az Afrika és Ázsia több országában mutatkozó feszültség miatt – Pakisztánt és Líbiát említve. Az utóbbival kapcsolatban így fogalmazott a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt ezrek előtt: “Gondolataim Líbia felé fordulnak, ahol a közelmúltbeli összecsapások sok halált és egyre nagyobb humán válságot okoztak.” Ez volt a katolikus egyházfő első közvetlen reagálása a líbiai eseményekre.
