A legújabb atomtörvény-tervezet értelmében, amelyet ez év szeptemberben fogadott el a német kereszténydemokrata-liberális (CDU/CSU-FDP) kormánykoalíció, az 1980 óta működő atomerőművek működését 8 évvel, a nem olyan régóta energiát termelő reaktorok működését pedig 14 évvel meghosszabbítanák ahhoz képest, mint amiben 2002-ben a szociáldemokrata-zöld (SPD-„die Grünen”) koalíció megegyezett.
Az atomtörvény tervezete heves ellenállást váltott ki mind az ellenzék, mind a lakosság körében. November elején példa nélküli tüntetés alakult ki egy Franciaországból érkező atomhulladék-szállítmány gorlebeni tárolása ellen. Az ellenzék pedig már régóta azt hangsúlyozza, hogy az atomtörvény tervezetének elfogadásához szükség van a németországi felsőház (Bundesrat) jóváhagyó szavazatára, hiszen a kiégett radioaktív fűtőelemek tárolása többletkiadást jelent majd a tartományoknak.
A tervezett változtatásokkal kapcsolatban a vita az utóbbi hónapokban legtöbbször a radioaktív hulladék hosszú távú tárolásának megoldása, és az energiakonszernek extra bevételét ellensúlyozó, az égéstermékekre kivetni tervezett adó körül folyt. A tartományok ugyanis amiatt aggódnak, hogy az új adó következtében csökkenni fog majd az energiakonszernek bevétele, ami számukra a helyi ipari adó értékéből évi 500-600 millió eurós bevételkiesést jelent majd.
Az atomerőművek működésének meghosszabbítására vonatkozó törvénytervezetet végül a Bundestag pénteken elfogadta. Azok a javaslatok, amelyek a felső- és alsóház közös egyeztető bizottságának összehívását, illetve az atomtörvény bundesratbeli kötelező megszavazását javasolták, nem kaptak elegendő támogatást. Ezek után már csak az államfő, Christian Wulff döntésén múlik, aláírja-e a törvénytervezetet.
A szakmai kérdésekkel kapcsolatban a parlament abban állapodott meg, hogy egy 2012-ig működő munkacsoportot alakítanak, amely az atomtörvény hatásait értékeli a következő években, és adott esetben kompenzációt rendel el a bevételkiesést szenvedő tartományoknak. Úgy tűnik arra is szükség lesz, hogy Gorlebenben eladásra kötelezzenek néhány földtulajdonos azért, hogy meg tudják vizsgálni a talaj alatti sótömböt arra vonatkozóan, az alkalmas-e egy állandó radioaktív hulladéktároló kialakítására.
Több szociáldemokrata (SPD) tartományi miniszterelnök előre bejelentette, hogy az atomtörvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd, amennyiben Wulff aláírja a tervezetet. Céljuk, hogy az atomtörvény megszavazását a felsőház jóváhagyásához kössék, ahol azonban problémát okozhat a kormánykoalíciónak a többség megszerzése. Rajna-Pfalz miniszterelnöke, Kurt Beck úgy nyilatkozott: amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad keresetüknek, a teljes törvénytervezetet elölről kell majd megvitatni.
A baden-württembergi kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnök, Wolfgang Reinhart ezzel szemben az atomtörvény előnyeire hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint látni kell, hogy az atomerőművek működéséért felelős energiakonszernek jelentős pénzügyi támogatással járulnak majd hozzá a reaktorok meghosszabbított működése miatt a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztéséhez. Az nagyvállalatok által elkönyvelt, a meghosszabbított működési idő következtében megnövekedett bevétel közel 60 százalékát, azaz közel 30 milliárd eurót a kormányzat adó formájában könyvel majd el. „Éppen ezért értelmetlen, hogy az egyezménnyel kapcsolatban arról folyjon a vita, mennyiben kedvezett a német kormányzat a négy nagy energiakonszernnek” – fűzte hozzá nyilatkozatához Reinhart.
