P.J. Crowley külügyi szóvivő szerint a döntés összhangban áll az Egyesült Államok “egy Kína”-politikájával. A döntés értelmében amerikai cégek védelmi szolgáltatásokat, műszaki adatokat és védelmi eszközöket exportálhatnak a Kína által szakadár tartománynak tekintett szigetre, a tajvani védelmi radarrendszerek fenntartása és fejlesztése, valamint egy tajvani gyártású vadászrepülőgép radarrendszerének fejlesztése érdekében. A külügyi szóvivő nem nevezte meg azokat az amerikai cégeket, amelyek az ügyletben szerepet kaptak, sem pedig a pontos radareladás értékét.
A Pentagon múlt héten közzétett jelentése szerint Kína növelte katonai fölényét Tajvannal szemben, s a kelet-ázsiai nagyhatalom rövid hatótávolságú rakétái egyre pontosabbak.
Washington és Peking 1979-ben létesített diplomáciai kapcsolatot egymással, de az Egyesült Államok kormányát továbbra is törvény kötelezi arra, hogy fegyvereket biztosítson Tajvan önvédelmi képességének fenntartásához.
Kína januárban felfüggesztette a katonai kapcsolatokat Amerikával, miután Barack Obama elnök arról értesítette a kongresszust, hogy 6,4 milliárd dollár értékben kíván fegyvert eladni Tajvannak. A csomagban egyebek mellett Black Hawk helikopterek, rakétaelhárító rakéták és aknamentesítő hajók is helyet kapnának.
Júniusban a kínai vezetés elutasította, hogy fogadja Robert Gates amerikai védelmi minisztert, aki a kapcsolatok helyreállításának szándékával utazott volna Pekingbe.
A két ország közötti feszültséget tovább élezték az amerikai-dél-koreai haditengerészetnek az utóbbi időben közösen megrendezett hadgyakorlatai.
