Az igazgatóhelyettes, aki korábban Temesváron újságíróként is dolgozott, a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy megalapozatlannak és érthetetlennek tartja a volt román kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálathoz, a Securitatéhoz fűződő viszonyát taglaló sajtóanyagokat.
Emlékeztetett arra, hogy jelenlegi munkaköre miatt a román külügyminisztérium kérésére megvizsgálta múltját a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), amely júniusban kibocsátott határozatában kimondta: Bartha Csaba nem esik a román átvilágítási törvény hatálya alá, mivel nem tekinthető a kommunista titkosszolgálat munkatársának vagy kollaboránsának.
A dokumentumból ugyanakkor kiderül az is, hogy a kultúrdiplomatát 1986-ban beszervezte a román titkosszolgálat, Barbu fedőnevet kapott, és kétszer jelentést adott az állambiztonsági szervnek, amelyekben – mint írja a Krónika – nem szerepelnek másokat terhelő információk.
Bartha a lapnak elmondta: annak idején senki előtt nem titkolta, hogy egykori temesvári munkatársa és egyetemi évfolyamtársa miatt behívták a Securitatéra. Hangsúlyozta: soha nem beszélt a kihallgató tisztnek arról, hogy ez a személy kitelepülni készül Magyarországra nősülés céljából annak ellenére, hogy tudott tervéről.
Hangsúlyozta: az átvilágítási törvény szerint – amit az ő esetében megerősített a CNSAS is – önmagában semmit nem jelent, ha valaki álnéven aláír egy beszervezési nyilatkozatot, a jogszabály szerint csak az tekinthető besúgónak, aki emberi szabadságjogokat sértő információkat szolgáltatott az állambiztonsági szervnek.
“Nem értem, miért vonják egyesek kétségbe az ártatlanságomat, amikor a CNSAS világosan megállapította, nem működtem együtt a titkosszolgálattal. Huszonnégy év után igazából én vagyok a titkosszolgálat áldozata, nem a szekustiszt vagy a megfigyelt személy, az én nevemet tapossák sárba a sajtóban” – mondta Bartha a Krónikának.
