2005-ben Horvátország és Törökország kezdhette meg a belépésről szóló tárgyalásokat, míg a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón Izland jövőbeni tagságát hagyhatja jóvá az EU huszonhét tagállama. Bár csak tavaly nyújtotta be kérelmét, az ország akár jövőre aláírhatja a csatlakozási szerződést, köszönhetően az EU-val már fennálló szoros együttműködésének.
A külügyminiszterek által előkészített tervezet kimondja, hogy Izlandnak rendbe kell tennie pénzügyi szektorát. A szigetországnak a szerződés aláírása után népszavazással kell jóváhagynia a csatlakozást.
Izlandhoz hasonlóan Horvátország is 2011-ben válhat az EU tagállamává, miután a tavalyi év során sikerült megállapodniuk a Szlovéniával fennálló határvitájuk csatlakozás utáni rendezéséről. A harmadik tagjelölt, Törökország csatlakozása már nem ilyen biztos, nem várható, hogy a közeljövőben tagok lehetnek. A török tárgyalások 2006-ban akadtak el, miután az EU szerint nem tették meg a megfelelő lépéseket a Ciprussal való viszonyuk normalizálása érdekében. A 2009-ben felújított tárgyalásokat beárnyékolják az emberi jogi visszaélések, illetve a szólásszabadság korlátozása, míg több vezető európai politikus amiatt aggódik, hogy a hatalmas – többségében muszlim vallású – ország csatlakozása alapvetően változtatná meg az unió jellegét.
Macedónia csatlakozásának céldátuma 2012, a tárgyalásokat várhatóan 2010-ben kezdik meg, ha az EU úgy ítéli meg, hogy sikerült elérniük a csatlakozási kritériumokat. Nehézséget a görögök jelenthetnek, akik korábban jelezték: a Macedónia név használatával kapcsolatos vitájuk miatt készek akár a szomszéd állam tagságát is megakadályozni.
Az unió lehetséges tagjelöltként tartja még számon Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót és Szerbiát. A négy balkáni állam legkorábban 2015-ben csatlakozhat.
