Barack Obama elnök új irányt szabhat az Egyesült Államok nukleáris politikájának. Az elnök terveiről először csupán kiszivárogtatott információkból lehetett értesülni, melyek alapján Obama drámai csökkentést irányoz elő a nukleáris arzenálban.
Vége a hidegháborús reflexeknek
Március 4-i közleményben már az elnök személyesen beszélt a nukleáris robbanófejek számának csökkentéséről és ezzel párhuzamosan az elnök az Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Test Ban Treaty) ratifikálását is célként tűzte ki. Obama szavaival élve véget kell vetni a „lejárt szavatosságú hidegháborús gondolkodásmódnak”.
Varga Gergely, a Stratégiai Védelmi Intézet munkatársa szerint Obama 2009 áprilisában elmondott beszédében már egy atomfegyvermentes világot vízionált és kiemelte, hogy ebből az USA is ki fogja venni a részét. A demokrata elnök és környezete radikális változást akarnak, de a republikánusok, a Pentagon és az adminisztráció védelemmel foglalkozó szakpolitikusai óvatosságra intenek. A velük folytatott viták miatt nem jelent meg még az új politikát bemutató szakmai anyag sem, amit decemberre ígértek.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az USA-nak olyan szintű előnye van a többi állammal szemben a konvencionális fegyverek terén is, hogy nincs szüksége a hatalmas nukleáris arzenál egészére, habár az atomfegyverzet továbbra is jelentős elrettentő erőt fog jelenteni az ország ellenségei számára.
A nukleáris terrorizmus veszélye
Az Egyesült Államok azonban nem Oroszország vagy Kína támadásától tart, hiszen azok tisztában vannak a válaszcsapás elsöprő erejével. Az igazi veszély a terroristák nukleáris fegyverzethez jutása. Erre azonban a Varga Gergely szerint egyelőre nem sok esély van, hiszen az atomfegyver megszerzésén munkálkodó Észak-Korea, vagy Irán semmi pénzért nem adná ki a kezéből a robbanófejet, ha végre sikerülne előállítania.
Az elnök átfogó nukleáris politikájának része tehát az Egyesült Államok elfekvő, raktáron lévő atomfegyverzetének folyamatos leszerelése, az Atomcsend Szerződés életbe léptetése, továbbá az USA tárgyal Moszkvával a START, a Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény megújításáról, mely tavaly decemberben járt le. Az Atomcsend Szerződés a kísérleti atomrobbantások tilalmát volt hivatott bevezetni, de a mai napig nem lépett érvénybe. A START szerződés a hidegháború két volt főszereplőjének megállapodása, mely az aláírásakor készleten lévő atomfegyverek 80 százalékának megsemmisítéséről szól.
30 év után újra atomerőmű épül
Az Egyesült Államok elnöke azonban nem csupán a nukleáris fegyverek számának csökkentését tervezi. Február közepén Barack Obama bejelentette, hogy 8 milliárd dolláros támogatást irányoznak elő két Georgiába tervezett atomreaktor építésére.
Az USA költségvetéséből így ebben az évben már több mint 50 milliárd dollár jut az atomenergia termelés támogatására. „Senkinek ne legyenek kétségei, akár nukleáris-, akár nap-, vagy szélenergiáról beszélünk, ha nem fektetünk ezen energiaforrások kiaknázásába ma, holnap már importálnunk kell őket”- mondta az amerikai elnök. A demokrata elnököt ebben a kérdésben
Válaszcsapás
Problémásabb része a terveknek, hogy Obama állítólag tervezi az úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek, vagyis a bunkerrobbantó atomfejek fejlesztésének a leállítását, melyet elődje, George W. Bush aktívan támogatott. A republikánusok azonban a legérzékenyebben arra a törekvésre reagáltak, mely alapján Obama és szövetségesei megváltoztatnák az atomfegyverek bevetésének alapszabályait. Jelenleg az USA politikai irányvonala az, hogy biológiai- és vegyi fegyveres támadás esetén is intézhet nukleáris válaszcsapást. Az új elv alapján erre csak és kizárólag nukleáris támadás esetén lehetne mód.
Az új nukleáris politika megszellőztetésének az Obama által tavaly áprilisban, Prágában indítványozott, idén márciusban megrendezésre kerülő nemzetközi nukleáris biztonságról szóló csúcs az apropója. A csúcs témái között szerepel többek között a nukleáris terrorizmus elleni küzdelem is.
