Az elnökválasztás eredménye után sem világosabb a helyzet a román politikában, ahol a két kormánypárt jelöltje fej-fej mellett végzett az szavazáson. A döntés Basescu kezében van, hiszen a már korábban megnevezett miniszterelnök-jelöltet a parlament valószínűleg leszavazza, kompromisszumos új jelölt neve pedig nem merült fel. Ha az elnöknek nem sikerül a parlament többsége által is támogatott politikust találni, akkor a törvény szerint ki kell írni a parlamenti választást.
Egy újabb voksolás azonban nem oldana meg semmit, a hévégén a két nagy párt egyenként 5-5 millió embert állított maga mellé, ennek alapján borítékolni lehet a patthelyzetet egy parlamenti szavazás esetén – véli Pászkán Zsolt, az Eurocom Romániai Sajtófigyelő szakértője. Ráadásul az újraválasztott elnök pártja, a Demokrata-Liberális Párt nem szerepelne jól egy újabb megmérettetésen, ezért Basescu ha csak teheti, próbálja elkerülni a választás kiírását. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben éppen ezért nem kizárt egy nemzeti egységkormány sem, amelyben minden párt helyet kapna és senki sem lenne ellenzékben.
A “Basescu-korszak” újabb öt éve kezdődik (fotó: MTI)
Ha ily módon az RMDSZ be is kerülne a parlamentbe, a romániai magyar politizálást újra kell gondolni, az elmúlt három választás ugyanis bebizonyította, hogy a két magyar párt egyre kevésbé tudja befolyásolni a székely szavazókat – véli Pászkán Zsolt. Sokatmondó adat, hogy az első fordulóban az RMDSZ jelöltje 350 ezer magyar szavazatot kapott, 150 ezren azonban már akkor is romániai jelöltet láttak volna szívesebben az ország élén. A második fordulóban pedig folytatódott a 2003 óta megfigyelhető trend és az erdélyi magyarság többsége az RMDSZ ajánlása ellenére Basescut támogatta a szociáldemokrata Geoana helyett. Markó Béla szerint egyszerűen arról van szó, hogy „a romániai magyarok nem érzékelték az elnökválasztás második fordulójának tétjét”.
Kántor Zoltán, a Külügyi Intézet szakértője szerint ha az erdélyi magyarság nagyobb arányban ment volna el szavazni, akkor ők lehettek vonla a mérleg nyelve, nem pedig az a 617 ezer román állampolgár, akik lakóhelyükön kívül szavaztak, többségükben szintén Basescura. Az újraválaszottt elnök sikerének egyik titka, hogy rendkívül jól ért a tömegek nyelvén, ráadásul a román politikai pártok sokszor nem ideológiák, hanem meghatározó személyiségek mentén szerveződnek.
Basescu számos népszerű kezdeményezése között található a moldovaiaknak adandó állampolgárság, a kommunizmus elítélése, illetve a kisebb, egykamarás parlament propagálása – emlékeztet Kántor Zoltán, hozzátéve, hogy az elnök emlékezetes megnyilvánulásai közé tartozik az erdélyi autonómia ellenzése is.
A hétvégi elnökválasztás során Basescu, más ötlete nem lévén, a politikai osztály és a média ellen indított kampányával hívta fel magára a figyelmet. A „Twitter -nemzedék” megszólítására sikeres volt ez a stratégia, a politikai osztálytól elhatárolódva megfogható gonoszképet alkotott az őt kritizáló három médiamogul személyében – elemzi az elnök sikerének titkát a szakértő.
