Az uniós végrehajtó testület megállapította, hogy az ország “megfelelően teljesíti” az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban meghatározott politikai feltételeket. Macedónia 2005 vége óta tagjelölti státust mondhat magáénak, de Törökországtól és Horvátországtól eltérően eddig nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Terjedelmes jelentéseiben az Európai Bizottság a bővítési folyamatban jelenleg érintett valamennyi ország – a volt jugoszláv utódállamok egy része, Albánia és Törökország – esetében előrelépésekről számolt be az elmúlt egy évben, és megállapította azt is, hogy a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján és a közép- és kelet-európai országok unióba lépésének 5. évfordulóján az EU-csatlakozás lehetősége “még mindig erősen ösztönzi a politikai és gazdasági reformokat, valamint megszilárdítja a békét és a stabilitást”.
A haladás különösen pozitívan értékelendő, ha tekintetbe vesszük, hogy a most vizsgált időszak a nemzetközi gazdasági válság nehéz éve volt – jelezte Olli Rehn, a témáért felelős bizottsági tag. Hozzátette: az EU stratégiai érdeke, hogy az elfogadott elvek és feltételek alapján fenntartsa e lendületet.
A régió számára nagyon fontos lépésnek minősítette a bizottság, hogy jövőre a nyugat-balkáni országok vízummentességének kérdésében lényeges előrelépések történnek. Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára kézzel fogható előnyöket jelent hogy vízummentesen utazhatnak majd – áll a sajtóközleményben.
Összefoglalójában Rehn úgy fogalmazott, hogy “a ma bemutatott bővítési stratégia a Nyugat-Balkán és Törökország európai jövője melletti elkötelezettségünket tükrözi”. “A gazdasági válság közepette, e nehéz időkben Albánia és Montenegró csatlakozási kérelme azt mutatja, hogy uniónk vonzereje töretlen, mint ahogy a stabilitás, biztonság és jólét előmozdításában játszott szerepünk is” – tette hozzá. Bejelentette, hogy a felvételi kérelmekről Brüsszel jövőre készíti el javaslatait.
Horvátország esetében a bizottság azt emelte ki, hogy miután Szlovéniával politikai megállapodásra jutott a határkérdés tisztázásáról, hivatalosan újrakezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Leszögezte: Horvátországnak folytatnia kell majd reformtörekvéseit, különösen az igazságügy és a közigazgatás, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a kisebbségi jogok terén. “Ha Horvátország az összes hátralévő referenciaértéket időben teljesíti, jövőre le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat” – áll a jelentésben.
Első ízben adott ki értékelést a bizottság Koszovóról, és ebben úgy vélte, hogy az egykoron Szerbia részét képező, albánok lakta tartományban sikerült megőrizni a stabilitást, ám az továbbra is ingatag. Brüsszel azt javasolja, Koszovó polgárait is “vigyék közelebb az EU-hoz” többek közt azáltal, hogy vízumpárbeszédet kezdenek vele. Szerbia az uniós értékelés szerint kulcsfontosságú reformokba kezdett, és Brüsszel úgy véli, a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel fenntartott együttműködése is elégséges ahhoz, hogy az unió megkezdje a kétoldalú ideiglenes megállapodás eddig visszatartott végrehajtását.
A Szerbiával foglalkozó jelentés megállapította azt is, hogy a Vajdaságban tavaly kevesebb volt az etnikai alapú incidens a korábbinál, ugyanakkor az idei év első felében három városból is jelentettek fizikai támadásokat és sértő falfirkákat. A közeli Szandzsákban a helyzet romlott, és a muszlim közösségek közti erőszakos incidensek a Vajdaságba is átterjedtek, az ottani muzulmán csoportok is bekapcsolódtak. Törökországgal kapcsolatban Rehn úgy értékelte, hogy az ország politikai reformtörekvései “láthatóan megújultak”. Bosznia-Hercegovinát illetően a bizottság úgy vélte, hogy sürgősen fel kell gyorsítania a legfontosabb reformokat. “
