A szeptember 27-én tartandó választásokon a Bundestag tagjairól dönt a német nép. A csendes kampány eddig visszafogott érdeklődést váltott ki a választópolgárokból. Németországban nincsen kampánycsend, így a pártok az utolsó pillanatig küzdhetnek a szavazók kegyeiért.
Merkel és a jobboldal
A Keresztény Demokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban induló Bajor Keresztény Szociális Unió (CSU) pártuniója a jobboldal vezető ereje. A legutóbbi felmérések alapján az Angela Merkel kancellár által vezetett CDU és testvérpártja a voksok 36 százalékára számíthatnak.
A CDU/CSU a nukleáris energia kihasználásának meghosszabbítását pártolja, valamint támogatja az afgán koalíciós erőkben való német részvételt. Progresszív fiskális politika jellemzi és első számú feladatának a munkahelyteremtést, a munkaadók, vállalkozások támogatását tekinti a Németországban egyre növekvő munkanélküliség elleni küzdelem sarkpontjának. Leginkább a liberális FDP-re számíthat, mint koalíciós partnerre, de az utóbbi időben nem volt felhőtlen a két párt viszonya. A nagykoalíció folytatása is opció.
Steinmeier és a baloldal
A másik oldalon a CDU/CSU-val szemben az SDP áll, mint a baloldali blokk nagy pártja. A jelenlegi külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier által vezetett Szociáldemokrata Párt (SDP) ragaszkodik a nukleáris létesítmények már elfogadott időpontban történő megszüntetéséhez és az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználását támogatja.
A koalíció tagjaként az SDP nem mehet szembe saját döntéseivel, így szintén támogatja az aktív részvételt az afgán háborúban. A munkanélküliséget illetően azonban inkább a munkavállalók terheit csökkentené, mint a munkaadókét. Az SDP legvalószínűbb partnere a koalíciókötésre a Zöld Párt, de nagy esélye van a nagykoalíció folytatásának is, vagy akár a liberális FDP is az SDP mellé állhat a végső küzdelemben. Jelenleg a szociáldemokraták 25 százalékon állnak a közvéleménykutatások alapján.
Akik a mérleg nyelvei lehetnek
A két nagy párt mellett rengeteg kis párt is indul a Bundestag székeiért. A liberális FDP a mérleg nyelvének bizonyult már többször is. Jelenleg 13 százalék körül áll a támogatottsága.
A másik fontos koalícióformáló erő a környezetvédelmet prioritásként kezelő Zöld Párt, amely aktuális adatok alapján körülbelül a voksok 10 százalékára számíthat.
A szélsőbal és a szélsőjobboldal is rendelkezik támogatással Németországban. A szélsőbalnak nevezhető Die Linke a liberálisoktól nem sokkal elmaradva, 11 százalékon áll. A párt a munkások jogainak képviseletével és a munkaadóknak, valamint a bankoknak biztosított kedvezmények megkurtításával kampányol.
A szélsőjobboldali NPD (Nemzeti Demokrata Párt) a bevándorlási politikán változtatna és a német családok támogatását helyezi előtérbe. Társadalmi beágyazottsága és támogatottsága igen csekély.
Jamaika vagy jelzőlámpa-koalíció
A legvalószínűbb jelenleg egy baloldali koalíció létrejötte az SDP és a zöldek között. Amennyiben a jobboldali pártok kevésbé szerepelnek jól, elképzelhető, hogy a Zöld Párt az FDP és a CDU/CSU köt koalíciót, a német lapok ezt a verziót hívják Jamaika-koalíciónak (a zöld-fekete-sárga pártszínek alapján).
A másik alternatíva, a közlekedésilámpa-koalíció, mely az SPD-FDP és a zöldek részvételével jönne létre (piros, sárga, zöld).
A 2009-es egyébként szuper választási év (Superwahljahr) Németországban, hiszen június 7-én voltak az EP-választások, ezenkívül sor került hét helyi, öt tartományi választásra, valamint a szövetségi gyűlés elnökét is idén választották meg.
Kampány a végsőkig
A közvélemény-kutatási intézetek előrejelzései szerint régóta nem tapasztalt szoros eredmény várható. Szombatra – legalábbis a felmérések alapján – teljesen eltűnt a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP korábbi közös fölénye, a szociáldemokratákból, a Zöldekből és a Baloldal pártjából álló csoport támogatottsága immár a másik táboréval egyenlő.
Így a szombat estig tartó kampányban a pártok mindenekelőtt a még bizonytalan szavazókat kívánják maguk mellé állítani. Ezek száma pedig minden korábbinál magasabb, értesülések szerint a választópolgárok több mint 20 százaléka még nem döntötte el, hogy melyik pártra adja le voksát.
Németországban vasárnap 62,2 millió választópolgár dönthet a háború utáni 17. Bundestag – azaz a parlament alsóháza – összetételéről. A csaknem 600 mandátumért 27 párt több mint 3500 jelöltje száll versenybe. A Bundestagba való bejutásra azonban tényleges esélye csak hat pártnak, a konzervatív CDU-nak és a CSU-nak, a szociáldemokrata SPD-nek, a liberális FDP-nek, a környezetvédő Zöldeknek és a Baloldal pártjának van.
