A hazájukból menekülő kisebbségek bizonytalanságnak vannak kitéve, vallási és kulturális identitásukat a megszűnés fenyegeti, miközben menedéket keresnek a környező országokban és Nyugat-Európában – állítja jelentésében a Minority Rights Group International, ahol főként az iraki menekültek sorsát vették górcső alá. A szervezet szerint azok, akik gyökereiket elhagyva Irakból Európába menekülnek, többnyire igen veszélyes útnak teszik ki magukat, gyakran szigorú bevándorlási politikával, megkülönböztetéssel és adott esetben kiutasítással szembesülnek.
Kiutasítási hullám indult meg
MRG
A Minority Rights Group International (MRG) az etnikai, vallási, és nyelvi kisebbségek és őslakosok jogaiért küzdő, nem kormányzati szervezet. Az iraki menekültek viszontagságairól készített kisfilmeket itt tekintheti meg.
Az iraki menekültek között aránytalanul nagy számban jelennek meg a kisebbségek – ez az arány a menedéket adó országtól függően 15 és 64 százalék között van. Az ilyen etnikai vagy vallási kisebbségek között vannak a keresztények, a cserkeszek, a mandeánok, a shabakok, a türkmének és a jazidik. „A gyakran vallási és kulturális indíttatású támadások miatt a kisebbségek arra kényszerülnek, hogy elhagyják Irakot, azonban semmi nem garantálja, hogy biztonságba kerülnek, miután átlépik az országhatárt” – mondja Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója. Az iraki menekültek egyik leggyakoribb célállomása Szíria és Jordánia. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint 2 millió menekült hagyta el az országot, közülük körülbelül 1,1 millió Szíriába és 450 000 Jordániába indult.
Bár e két ország nagyszámú iraki menekültnek adott otthont, sokuk helyzete mégis bizonytalan, mert nem tudják megoldani lakhatásukat, vagy nem kapnak munkavállalási engedélyt. 2007 óta mindkét ország szigorított vízumpolitikáján, amely még nehezebbé teszi a legális tartózkodást az irakiak számára.
„Az európai országok egy része is elutasítja az Irakból érkezők menedékkérelmét és hazaküldi őket. Svédországnál a keresztények esetében például az volt a hivatkozási alap, hogy Irak egyes részei biztonságosak számukra. Az Egyesült Királyságban és más európai országokban szintén megindult egy kiutasítási hullám” – tette hozzá. “Soha nem megyünk vissza, az lehetetlen, meg fogunk halni. Ha Irakban akarsz maradni, két lehetőséged van: vagy áttérsz az iszlámra vagy megölnek. Emiatt Irakban számunkra nincs jövő” – mondja egy iraki mandeán, aki a svédországi Södertälje-ben kért menedékjogot.
Az unió is tehetetlen
Habár az unió soros svéd elnöksége hangsúlyozza, hogy a migrációs és menekültügyi helyzet megoldása rendkívül sarkalatos probléma Európa számára, nem valószínű, hogy a tagállamok számottevő előrelépést tesznek a jövőben. Kidolgoztak ugyan egy „Stockholmi Programot”, amely a következő öt évre határozná meg, hogy miként kezeljék a menekültkérdést, az integrációt, a bevándorlást, de a tagállamok mindeddig nem sorakoztak fel egységesen az elképzelés mellett. A tervek szerint pedig a hatékony bel- és igazságügyi együttműködés megteremtené a befogadó társadalmat, mely a tagok közötti partnerségre, valamint a bevándorlók egyértelmű státuszára helyezi a hangsúlyt.
A svéd elnökség szerint minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia a menekültekkel, illetve a migráns dolgozókkal szemben, a korábbi kísérletek, illetve a jelenlegi politikai klíma azonban azt mutatja, hogy a program nem lesz túl sikeres. Az uniós politikai palettára jellemző jobbközép, illetve szélsőjobboldali előretörés miatt várhatóan kudarcba fullad a közös európai menekültügyi rendszer elfogadása.
A Magyarországra érkezett, menekültként elismert személyek száma az utóbbi öt évben enyhe hullámzást mutat. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint hazánk tavaly 160 személyt fogadott be menekültként, ez 2007-ben 169, 2004-ben pedig 149 volt. 2005-ben és 2006-ban ugyanakkor nem érte el a százat sem a befogadottak száma. Az utóbbi öt évben 118 iraki jött hazánkba, számuk azonban évről évre csökken. A Magyarországra érkezett, menekültként elismert személyek számát Szomália vezeti, a tavaly befogadott 160-ból 104-en érkeztek hazánkba az afrikai országból.
Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt kiutasítások száma 2004-2008 között (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal)
Kultúrák tűnhetnek el
A Minority Rights Group jelentése szerint bizonyos menedékjogot biztosító országok integrációs politikája kifejezetten negatív hatással van a kisebbségekre, mert nem teszi lehetővé, hogy az egy közösséghez tartozó menekültek egy településen éljenek. Ennek következtében viszont nehezebben tudják megőrizni kulturális identitásukat és vallási szokásaikat – hívja fel a figyelmet a jelentés. „Néhány közösség annyira szétszóródik, hogy emiatt vallási és kulturális szokásait a kihalás veszélye fenyegeti. Ebben a helyzetben vannak a mandeánok is, akik néhány ezren élnek világszerte. Kultúrájuk örökre eltűnhet” – mondja Soderbergh.
