A muszlinok felé nyitott XVI. Benedek
Általában a nyitás jeleként értékelte a vasárnapi arab sajtó az ammani Huszein király nagymecsetben tett előző napi pápai látogatást, de bírálják a radikális iszlamistákat is, akik a katolikus egyházfő bojkottálására szólítottak fel.
“A muzulmánok felé tett nyitás új jele volt a pápa belépése a mecsetbe” – írta a libanoni an-Nahar. A jordániai ar-Rai “a vallások közötti kölcsönös tiszteletről szóló világos üzenetről” írt. Az Egyesült Arab Emírségek hírügynöksége, a Gulf News is a keresztények és muzulmánok közötti megbékélést emelte ki, míg a kuvaiti an-Anbaa című lap hangsúlyozta, hogy beszédében XVI. Benedek “elutasította a vallás ideológiai manipulációját”.
A legnagyobb pánarab lap, a szaúdi kiadású al-Hajat mindenekelőtt a pápának az iraki béke megszilárdítását és az ország keresztényeinek védelmét célzó felhívását méltatta. Az ugyancsak szaúdi as-Sark al-Avszat pedig elítélte, hogy jordániai Muzulmán Testvériség szembehelyezkedett a pápa látogatásával. Mint az újság rámutatott, ez az álláspont “politikai opportunizmusra vall, és a szélsőséges izraeli rabbik elutasító magatartásához hasonlítható”.
Pápalátogatás – A keresztény-zsidó kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozza az izraeli sajtó
A Jad Vasem várja a pápát
A kereszténység és a judaizmus “megbonthatatlan” kapcsolatát, amelyet XVI. Benedek pápa is hangsúlyozott jordániai látogatása során, emelte ki egy nappal a katolikus egyházfő érkezése előtt a vasárnapi izraeli sajtó.
A Maariv és a Háárec című lapok különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a pápa első útja a Nebo-hegyre vezetett, ahonnan a zsidó hagyomány szerint Mózes megpillantotta az Ígéret Földjét. Ugyanakkor a Háárec, miközben megemlíti, hogy XVI. Benedek síkraszállt a három monoteista világvallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás közeledéséért, felidézi az elmúlt hónapok azon eseményeit, amelyek feszültséget okoztak a Vatikán és Izrael között: a XII. Pius pápa szentté avatását célzó kísérleteket és a holokauszttagadó Williamson püspök ügyét.
A legnagyobb izraeli napilap, a Jediót Ahronót a katolikus egyházfő hétfői programjából kiemelte a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhely felkeresésének szimbolikus fontosságát. A lap megszólaltatta Meir Iszráél Lau Tel-Aviv-i főrabbit, a Jad Vasem elnökét, aki azt várja, hogy a pápa megerősíti a zsidóság felé épített hidat, amelyet elődje, II. János Pál pápa épített. A Jediót Ahronót ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a pápa ifjúkora, egykori Hitlerjugend-tagsága árnyat vet a látogatásra. Emiatt akadnak a holokausztnak olyan túlélői, akik elutasították, hogy a Jad Vasemben találkozzanak XVI. Benedekkel.
Üdvözölte az egyház sokféleségét
A jeruzsálemi latin pátriárka arab nyelvű üdvözletével kezdődött meg vasárnap XVI. Benedek pápa miséje Ammánban.
A jordániai főváros stadionjában mintegy 25 ezer ember előtt bemutatott mise előtt Fuád Tval pátriárka emlékeztetett arra, hogy az iraki háború kezdete óta több mint egymillió iraki menekült érkezett az országba, köztük 40 ezer keresztény. “Ez különleges feladatokat ró a jordániai egyházra, jelenlétük azonban lehetőség is népeinknek a szolidaritás gyakorlására” – mondta Tval.
A pápa szentbeszédében hangsúlyozta, hogy a szentföldi keresztények ugyanolyan nehéz körülmények között élnek, mint a Közel-Kelet valamennyi népe. Egyúttal arra biztatta őket, hogy legyen bátorságuk megőrizni hitüket és fenntartani a keresztény egyház jelenlétét “az ősi földek megváltozott társadalmaiban is”. Egyben arra is kérte a híveket, hogy vállaljanak szolidaritást a szegényekkel, a menekültekkel, a nagy emberi tragédiák áldozataival, és “építsenek újabb hidakat, hogy lehetővé tegyék különböző vallások és kultúrák gyümölcsöző találkozását”.
XVI. Benedek üdvözölte “a szentföldi katolikus egyház gazdag sokféleségét”, a térségben ugyanis hat különböző rítus létezik.
