Nagy-Britannia volt a legnagyobb EU-gazdaság, amely a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát a nyolc új kelet-európai uniós tagállam, köztük Magyarország munkavállalói előtt, azzal a feltétellel, hogy a keleti EU-polgároknak be kell jegyeztetniük munkavállalásukat a brit belügyminisztériumnál. Ez csaknem automatikus munkavállalási engedélyt jelent: a folyamodványok átlagosan 96 százalékát a tárca jóváhagyja.
A bejegyzési rendszerrel a minisztérium arról akar folyamatosan információhoz jutni, hogy az ország mely térségeiben hány kelet-európai EU-munkavállaló dolgozik. A kelet-európaiakra még egy korlátozó intézkedés vonatkozik: csak azután vehetik igénybe teljes körűen a brit szociális ellátó rendszer szolgáltatásait, ha folyamatosan legalább tizenkét hónapot bejegyzett munkaviszonyban töltöttek el Nagy-Britanniában. Ezt az előírást a brit kormány annak idején azzal indokolta, hogy elejét akarja venni a “szociális turizmusnak”, vagyis annak, hogy munkaviszony nélküli kelet-európai EU-állampolgárok csak a brit állami egészségügy és egyéb juttatások igénybevétele végett telepedjenek le az országban.
E korlátozások felülvizsgálata a bővítés után öt évvel – vagyis az idén tavasszal – válik esedékessé, és London most bejelentette, hogy a csatlakozási szerződésben foglalt lehetőséggel élve fenntartja a 2004-ben életbe léptetett előírásokat.
A brit belügyminisztérium mindazonáltal már február végén, a kelet-európai EU-bevándorlókról kiadott legutóbbi jelentésében megállapította, hogy “drámaian csökken” a térségből munkavállalási céllal érkezők száma. A tárca által a munka- és nyugdíjügyi minisztériummal együtt összeállított friss negyedéves statisztikai elemzés szerint a tavaly decemberrel zárult három hónapban a 2004-ben uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból – Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és a balti államokból – 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását. Az egy évvel korábbi azonos időszakban 53 ezren jöttek ebből az országcsoportból a brit munkapiacra.
A belügyminisztériumi jelentés szerint a csökkenést jórészt a lengyel munkavállalók számának zuhanása okozta: Lengyelországból 2007 utolsó negyedében még 36 ezren érkeztek, a tavalyi évet záró három hónapban azonban már csak 16 ezren.
A brit kormány annak idején egyébként alaposan elszámolta magát: a 2004-es bővítés előtti hivatalos prognózis évente 5-13 ezer kelet-európai uniós munkavállaló érkezését valószínűsítette, a legfrissebb statisztikai összesítés szerint azonban még a tavalyi, már erőteljes csökkenést mutató évben is 165 ezer keleti munkavállaló kérte állása bejegyzését a brit belügyminisztériumtól. Az újonnan érkezők száma 2007 egészében 218 ezer, 2006-ban 235 ezer volt; ez utóbbi adat az eddigi éves csúcs.
A legutóbbi kimutatás szerint jóllehet a térség egészéből érkezők száma összességében csökken, a magyar munkavállalóké emelkedik: a magyarok által beadott és a belügy által jóváhagyott állásbejegyzési kérelmek száma 2008 egészében 10 705 volt, egy évvel korábban még csak 8880, 2006-ban 7060, 2005-ben – a bővítés utáni első teljes évben – pedig 6355.
A súlyos brit recesszió hatására az utóbbi egy évben megindult a kelet-európaiak tömeges hazaáramlása is. Független londoni elemző házak becslései szerint a 2004 óta érkezett egymillió keleti EU-munkavállalónak legalább a fele már hazament.
