Hitelválság gulyásszószban címmel háromoldalas budapesti riportjában a baloldali újság úgy véli, hogy a magas költségvetési hiány, a recesszió és a minimális devizatartalék a legfőbb tünete a magyar gazdaság sebezhetőségének annak ellenére, hogy a gazdasági válság kezdetekor a csőd szélére került ország elsőként fordult hitelért a Nemzetközi Valutaalaphoz, az Európai Unióhoz és a Világbankhoz, amellyel a katasztrófát el tudta kerülni.
A jelenség ugyanakkor nem új keletű, nemhiába nevezték Magyarországot a vasfüggöny lebomlása előtt a szovjet tábor legvidámabb barakkjának: az ország már harminc éve is a lehetőségei felett élt, a gazdaságot adósságból finanszírozták, s míg a többi kelet-európai országban akkoriban a boltok nagy része üres volt, a magyaroknak semmiben nem volt hiányuk – emlékeztet az újság.
A cikkíró Natacha Tatu szerint a magyarok most sem panaszkodhatnak: az egészségügyi rendszerük továbbra is ingyenes és a Magyarországon dolgozó franciák szerint is kiváló, az ingyenes bölcsődék teljesen felszereltek, és szülési szabadságra menni is megéri. Mindez arra utal, hogy a magyarok továbbra sem hajlandóak lemondani a gondoskodó államról – hangsúlyozza a lap.
A drága szociális intézkedésekhez ugyanakkor az államnak nincs elég bevétele, mert – mint fogalmaz a lap – az adócsalás “nemzeti sport” Magyarországon.
A Le Nouvel Observateur szerint ehhez a rendszerhez még alapvetően egyetlen kormány sem mert hozzányúlni.
