Nagyvilág

Kusbis: elindulhat a párbeszéd Magyarország és Szlovákia között

A magyar politikusok végre tudatosították, hogy elfogadhatatlan elszigeteltségbe taszítani Szlovákiát: párbeszédet kell vele (Szlovákiával) folytatni, de az ehhez való politikai akarat a magyar politikusok részéről hosszú hónapokon át hiányzott - állítja Ján Kubis szlovák külügyminiszter a Pravda című szlovák lapnak adott interjújában.

“Egészen a kormányfők révkomáromi találkozójáig a magyar oldalon hiányzott a politikai akarat a tárgyszerű párbeszédre. A magyar politikai képviselet – és nem csak Gyurcsány Ferenc kormányfő – valamiféle politikai harcba indult az új szlovák kormány ellen mindjárt annak megalakulása után.

Nyilvánvalóan nem lehetséges – ha mindketten az Európai Unió tagjai vagyunk és alapszerződésünk van – hidegháborút üzenni a szomszédos ország kormányának, például (Ján) Slota elfogadhatatlan szavai alapján. Amikor 2006-ban első külföldi utamon Budapesten jártam, akkor olyan felhangú szemrehányásokkal találtam magam szembe, hogy koalíciónknak a bírálatok súlya alatt előbb vagy utóbb fel kell bomlania, s a problémákat csak azután lehet majd megoldani.

Magyarország felismerte a párbeszéd szükségességét

Nekem most úgy tűnik, hogy a magyar partnerek felismerték a párbeszéd szükségességét” – fejtette ki a szlovák diplomácia vezetője.

A szlovákiai magyar tankönyvekről kirobbant vitát a miniszter “feleslegesnek” tartja, s úgy véli, hogy azt el lehetett volna kerülni. A dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt eseményekkel kapcsolatban pedig azt állítja, nincs oka megkérdőjelezni a szlovák főügyész álláspontját, aki szerint a rendőrség nem hibázott. A magyar kormányfő kérését, hogy a szlovák rendőrök szurkolók elleni fellépését egy független fórum vizsgálja ki, ugyanakkor Kubis nem támogatja.

“Az ilyen vizsgálatokra rendkívüli esetekben van szükség. Független vizsgálat folyik például Oroszország és Grúzia dél-oszétiai háborúja kapcsán… Nincs okom megkérdőjelezni a szlovákiai főügyészség álláspontját. Szerintem az lesz a legjobb, ha találkozik a két belügyminiszter és munkatársaikkal együtt átnézik a fényképeket, a felvételeket, a jelentéseket, s Robert Kalinák kollégája aztán tegyen otthon jelentést arról, hogy amit látott, az elég-e neki vagy sem” – fejtette ki Kubis. Szerinte azonban “más szemszögből is szemlélhető az eset”.

Visszautasította Gyurcsányt

Bár konkrétan nem mondta ki, hogy mire gondol, megjegyezte: a dunaszerdahelyi mérkőzés előtt néhány száz magyarországi szélsőséges részt vett egy megemlékezésen a bécsi döntésről. “Királyhelmecen ezt már egyenruhában tették” – mutatott rá a miniszter.

Visszautasította Gyurcsány azon kérését is, hogy Szlovákia változtassa meg az állami jelképek sportrendezvényeken való használatát korlátozó törvényt. Ez a törvény nem a magyar zászlóról szól – jegyezte meg Kubis, majd kifejtette: “….elállt a lélegzetem, amikor ezt a pontot a tárgyalásokon meghallottam. Nem tudom, levonta-e valaki a tanulságot a történelemből, hogy ilyen lépésekkel is felesleges feszültséget vált ki. Egy idegen állam jelképét használni, s azt követelni, hogy változtassuk meg saját törvényünket – kifejezetten a magyar zászló megemlítésével -, ez nekem – finoman szólva – meggondolatlannak tűnik.”

A szlovákok nem kisebbségellenesek

Kubis szerint a mai szlovák kormány nem hozott kisebbségellenes intézkedéseket – a magyarok csak Slota kijelentéseivel tudnak érvelni -, s a kisebbségi politika terén semmiféle olyan további lépésekre, amelyek nem részei a kormányprogramnak, nem hajlandó.

A miniszter nagyon fontosnak minősítette, hogy Pozsony és Budapest korábban megegyeztek egy közös történelemkönyv elkészítésében. Úgy véli, ez hozzájárulhat egymás jobb megismeréshez. “Nem gondolom, hogy Magyarországon tudják, milyen traumát jelentett számunkra az 1938-as év; lehet, hogy ezt csak egy epizódnak tartják. Mi pedig talán nem tudatosítjuk, hogy milyen trauma volt a lakosságcsere” – jelentette ki Kubis a Pravdának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik