Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő felszólalásában egyfajta energetikai partnerséget ajánlott e téren a három főszereplő, az Európai Unió, a Kaszpi-tenger térsége és Oroszország számára.
Felszólalását összegezve a miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva hozzátette: a három nagy csomópont akkor tudja érvényesíteni érdekét, ha a másik kettővel kölcsönösen megállapodásra jut. Magyarország készül a következő energetikai csúcstalálkozóra, amelyet (magyar kezdeményezésre) január végén Budapesten tartanak a Nabucco gázvezetékről.
Végül elfogadták
Gyurcsány az energetikai vezetékek körüli nézeteltérésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: abszolút érezhetők voltak a nézetkülönbségek, s (az előkészítés során) péntek reggelig „verekedés” volt a résztvevők között abban a tekintetben, hogy a Nabucco bekerüljön-e egyáltalán a zárónyilatkozatba.
A magyar kormányfő úgy készült Ilham Aliyev azeri elnökkel pénteken reggel Bakuban tartott kétoldalú találkozójára, hogy ha a Nabucco kifejezés nem kerül be a zárónyilatkozatba, akkor Magyarország nem írja azt alá. A Nabucco szerepeltetésére vonatkozó igényt végül elfogadták.
Semmi sem történik
A magyar kormányfő kitért arra, hogy aszimmetrikus az Európai Unió és a Kaszpi-térség viszonya, mert rövid távon „semmi nem történik”, ha a térség országai – Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán – nem növelik kitermelésüket, és nem adnak el több kőolajat vagy földgázt az Európai Uniónak.
Ezért az uniós országoknak kell bővebb tartalommal felruházni e programot: támogatni a Kaszpi-tenger menti országok kőolaj-finomító kapacitásainak kiépítését, modern technológiák átadását – nem csupán az energetikában, hanem más iparágakban is -, hatékonyabb együttműködést kínálva az oktatás, kutatás, tudomány területén.
„Nem elég csak vásárlási szándékkal megjelenni, (…) hanem hozzá kell tenni valamit, hogy az aszimmetrikus viszony pozitív egyensúlyba kerüljön” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc többek között.