Miközben a koszovói filharmonikusok Antonin Dvorak, “Új világ” című művének egyik tételét (az új koszovói himnuszt) játszották június 15-én, a világ legújabb állama az életének egy új fejezetébe lépett. A koszovói alkotmány, amit alig másfél hónapja fogadtak el és jegyeztek ellen, életbe lépett, így a koszovói állami szervek átvették a hatalmat az UNMIK-tól (Egyesült Nemzetek Koszovói Missziója).
“Ez azt mutatja, hogy Koszovó egy demokratikus berendezkedésű állam, amely elfogadta és tiszteli a legmagasabb nemzetközi értékeket és normákat” – mondta a koszovói államfő, Fatmir Sejdiu, miután ellenjegyzett negyvenegy, az Átfogó Státuszrendezési Javaslatban megfogalmazott törvényt, köztük az alkotmányt. “Véres küzdelem árán született meg Koszovó első olyan alkotmánya, ami tiszteli az itteniek akaratát” – mondta Hashim Thaci, koszovói miniszterelnök.
Küzdelmes szabadság
Koszovó küzdelmét, hogy demokratikus és etnikailag sokszínű állam legyen, a kilencéves ENSZ-misszió után most a koszovói kormánynak és a Pieter Feith holland diplomata által vezetett Nemzetközi Civil Irodának kell folytatnia.
“Meglátjuk mi fog történni” – ennyit fűzött hozzá Pieter Feith, miután június 15-én találkozott Koszovó államfőjével, Fatmir Sejdiuval és az ENSZ-főtitkár különleges megbízottjával, Joakim Rueckerrel, aki bejelentette, hogy pénteken elhagyja Koszovót és posztját.
A szerbek és az albánok sem elégedettek
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Fatmir Sejdiu koszovói elnöknek küldött csütörtöki levelében megfogalmazta az ENSZ-nek az alkotmány hatályba lépése utáni terveit. Annak ellenére tette ezt, hogy Oroszország minden Koszovóval kapcsolatos felvetést megvétózott a Biztonsági Tanácsban. A főtitkár szerint a Koszovóban kibontakozó helyzetnek megfelelően az EU-nak hangsúlyosabb szerepet kell kapnia. Hozzátette: ez „megfelel az 1244-es határozatnak”, amely hatályban marad, amíg a Biztonsági Tanács nem dönt másképpen.
A levél nem elégítette ki sem a szerb sem az albán igényeket. Ennek ellenére Koszovó kormánya halad tovább a teljes önállósulás felé vezető úton.
Az északi területeken élő szerbek a kezdetektől fogva ellenezték a függetlenséget és az alkotmányt. A jogállamiság biztosítását célul kitűző eljövendő EULEX-missziónak nem lesz könnyű tárgyalásra bírni az északiakat, ám a százhúsz napos átmeneti időszakban, aminek végén az UNMIK befejezi koszovói tevékenységét, a sok tapasztalattal bíró ENSZ-misszió segíteni tudja az EULEX-misszió tevékenységének kiterjesztését egész Koszovó területére.
Most jön az EU?
A függetlenség február 17-ei kihirdetésével egy új időszak kezdődött Koszovóban. Az újonnan született állam volt az utolsó rész, ami kivált a néhai szocialista föderációból, Jugoszláviából. A hiányzó kormányzati és politikai tapasztalat szükségessé tette a nemzetközi közösség, az ENSZ-missziót felváltó Európai Unió felügyeletét a kisebbségi és emberi jogok fölött, valamint Koszovó státuszának nemzetközi rendezését.
A Közös Akció című egyezménnyel, amelyhez az EU mind a huszonhét tagállama csatlakozott tavaly decemberben, a Nemzetközi Civil Iroda (az EU-jelenlét politikai oldala, ez a szervezet fogja felügyelni Koszovó státuszának rendezését) és az EUPT (a jogállamiságot felügyelő misszió, amely segíteni fogja Koszovót az ezzel kapcsolatos kihívások abszolválásában), szabad utat kaptak a jövőbeni nemzetközi jelenlét megtervezéséhez. Ám az UNMIK-tól eltérő felhatalmazással, végrehajtó hatalom nélkül.
Egyedül a kisebbségi ügyek és az Athisaari-terv kivitelezése területén kapott szabad kezet az EU missziója.
A szerbek és az oroszok nem fogadják el
Ma a legnagyobb kérdés az, hogy melyik nemzetközi szervezetnek van felügyeleti joga a terület fölött. Az új alkotmány az Európai Uniót nevezi meg, mint felügyelő szervezetet, az ENSZ utódaként. Szerbia és Oroszország azonban kitartanak amellett, hogy az EU-misszió törvénytelen, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adta hozzájárulását tevékenységéhez.
A két állam megakadályozta kétezer-kétszáz EU jogi alkalmazott kiküldetését, meghagyva az ENSZ-et legalábbis ideiglenesen a kulcsfontosságú területek felügyelőjeként. Az EU nem tudja elhelyezni kiküldött rendőreit, bíráit és vámtisztjeit, mert szállásukon még az ENSZ-alkalmazottak tartózkodnak.
“Nehézkes lesz végrehajtani terveinket, ha a koszovói szerb kisebbség nem fogad el minket” – mondta Feith. Véleménye szerint sok függ attól, hogy Belgrádban EU-barát kormány lesz-e.
Kevesebb, mint egy óra autóútnyira, a szerb irányítású Észak-Mitrovicában, Slobodan Smardzic, a leköszönő szerb kormány Koszovóügyi minisztere Szerbia válaszában egy új tanács vagy parlament egybehívását javasolta, amit a május 11-ei szerbiai választásokon megválasztott szerb képviselők alkotnának.
Az új parlament először június 28-án fog összeülni, és Samaradzic szerint koordinálni fogja a szerb városi tanácsokat Koszovóban és „reprezentációs funkciója” lesz. Ám Samaradzic egy leköszönő kormány minisztere, s ez alááshatja az új szerb szervezet tekintélyét és csökkentheti befolyását.
A NATO marad
A terv, ami Koszovót állammá kívánja kovácsolni egy EU-csoportot képzelt el, akik megfigyelői pozíciójukat attól az ENSZ-adminisztrációtól vennék át, amely az 1999-ben kezdődött hetvennyolc napos NATO-bombázások után vette át a hatalmat. A légi akció célja Slobodan Milosevic volt jugoszláv vezető által indított, albán szeparatisták elleni megtorló csapások megfékezésére szolgált. A becslések szerint akkor tízezer ember halt meg Milosevic akciójának következtében, többségükben albánok.
A NATO, attól tartva, hogy a koszovói feszültség átterjedhet a Balkán más részeire, kiegészítve a tizenhatezer fős békefenntartó kontingenst, még hatszáz brit katonát vezényelt az északi területekre.
