A júniusi romániai önkormányzati választások kampányidőszaka hivatalosan csak május 1-jén veszi kezdetét (a kétfordulós megmérettetés első fordulójára június elsején kerül sor, a második fordulót pedig két héttel később tartják). De a helyhatósági választások kérdése, különös tekintettel arra, hogy azokat egy félévvel később parlamenti választások fogják követni, már hónapok óta uralja a közbeszédet.
A magyarok is konkurálnak
A romániai magyarság számára az idei önkormányzati választások minden korábbi hasonló megmérettetéstől eltérnek. Első ízben történik meg 1989 óta, hogy érvényét veszti az – eddig sikeresnek bizonyuló – „Egységben az erő” mozgósító jelszava.
Hosszú huzavona után, március 14-én hivatalosan is bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP), amely (mint az várható volt) szintén indulni kíván a helyhatósági választásokon. Így a Markó Béla vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) már nemcsak a román pártokkal, hanem a magyar közösség jelentős hányadának támogatását megszerezni kívánó és a magyarországi ellenzék fő erejének nyílt támogatását élvező politikai alakulattal is fel kell vennie a versenyt.
Kevesebb esély, több aspiráns
E vetélkedés meghatározó színtere a többségében magyarok által lakott Székelyföld lesz, és alapvetően befolyásolni fogja az őszre tervezett parlamenti választások romániai magyar esélyeit. Ez annak a tükrében, hogy az általános választásokat szabályozó új törvény amúgy is hátrányosan érinti a kisebb szavazóbázissal rendelkező pártokat, minden korábbinál bizonytalanabbá teszi a majdani megmérettetés esélyeit. (Romániában eddig csak pártlistákra lehetett szavazni, a közelmúltban viszont bevezették az egyéni választókerületes választási rendszert.)
Németh Zsolt és Szász Jenő – az MPP-t Fidesz-közelinek tartják (Fotó: MTI)
Nemrég módosították a helyi választásokra vonatkozó törvényt is: ennek értelmében már nemcsak az önkormányzati képviselőket és polgármestereket választják közvetlenül, hanem a megyei önkormányzatok vezetőit is. Ezzel a politikai alkufolyamatban megjelenik, új egyezkedési lehetőségként, a megyei önkormányzati elnöki funkció, az úgynevezett megyei tanácselnöki tisztség.
Korábban, a választási eredmények ismeretében lehetett e pozíció betöltése politikai alkuk tárgya, most – úgy tűnik – ezek a háttéralkuk hamarabb megköttetnek és borítékolható, hogy nem a magyarság előnyére.
A júniusi önkormányzati választások eredményeinek tükrében dőlhet el, hogy végre megtörténik-e, és ha igen, milyen felállásban a várva várt romániai magyar kiegyezés. Az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépési kényszere nem tesz lehetővé más forgatókönyvet. A helyhatósági választás a főpróba, hisz ez tisztázni tudja majd az erőviszonyokat, kijelölheti a kompromisszumkötés feltételeit, eldönthet tartalmi és személyi kérdéseket is.
Egyre vonzóbb önkormányzatok
Más lesz ez a választás azért is, mert időközben Románia EU-s tagállam lett. A hatáskörök leosztásával, az ehhez szükséges anyagi eszközök jelentékeny részének biztosításával, illetve az uniós források közvetlen lehívásának lehetőségével az önkormányzatok igen vonzóvá váltak.
A helyi politizálás lehetőségeinek felértékelődése, a regionális fejlesztések és régiók közötti együttműködés kiemelt szerephez jutása olyan magyar szakpolitikusok számára kínálnak érvényesülési lehetőséget a települési vagy magasabb szintű önkormányzatokban, akik az RMDSZ többéves kormányzati szerepvállalása révén az államigazgatásban vagy különböző állami intézményekben tettek szert tapasztalatokra és kapcsolati tőkére.
Ők azok, akik kiegészülve a bukaresti létet csak átmenetileg vállalókkal, a törvényhozói munkában elkopottakkal, esetleg az elkopástól félőkkel, a parlamenti jövőjüket bizonytalannak ítélőkkel úgy vélik: az önkormányzati szféra „otthoni terepe” számukra sikeresebb lehet.
Ez a voksolás ráadásul a politikai elit generációváltása közepette megy végbe. Számos, nyelvtudással rendelkező és Európában járatos fiatal szakember már nemcsak a helyi ügyek intézésében kíván részt venni, hanem a szervezet irányító testületeiben is helyet követel. Táboruk pedig az RMDSZ politizálásával egyet nem értők között is nő.
Az MPP csak jobb pozícióra számíthat
Ami az MPP választási esélyeit illeti, a legvérmesebb reménykedők sem számítanak többre, mint hogy Székelyföldön megtörhetik az RMDSZ egyeduralmát. És a tavaly végül sikertelenül zárult egyeztetési fordulókhoz képest kedvezőbb pozíciókból ülhetnek ismét tárgyalóasztalhoz az őszi választási együttműködés érdekében.
A cél: minél több kisebb településen önkormányzati pozíciók megszerzése, a párt központjának számító Székelyudvarhely megtartása, meggyőző jelenlét biztosítása Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és a többi, székelyföldi kisebb város önkormányzataiban, illetve a tömbmagyarság lakta megyéket (Hargita, Kovászna és Maros) irányító képviselőtestületekben.
Az alternatív radikális magyar párt ideiglenes vezetője, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester szerint az általa irányított politikai alakulat a bejegyzését követő alig három hét alatt 151 helyi szervezetet alakított meg, de hogy az imponáló szám mögött mekkora a tényleges támogatói bázis, arról nincsenek adatok.
Az MPP egyébként még nem tette közzé saját jelöltjeinek listáját (szemben az RMDSZ-szel), azzal meg kívánják várni április 22-ét, a törvényes határidő utolsó napját. Az RMDSZ helyi szervezetei dönthetnek közös jelöltek állításáról, ám az ilyen próbálkozások a székelyföldi régióban rendre kudarcot vallottak.
A Magyar Polgári Párt lehetséges Hargita, Kovászna és Maros megyei térnyerésében döntő szerepe lehet annak, hogy milyen külső támogatás kap, például Tőkés Lászlótól vagy a Fidesztől. Előbbi személyes szerepvállalása aligha kétséges (bátyja az MPP Maros megyei elnöke, unokaöccse pedig nemrég lett az MPP kolozsvári elnöke). A Fidesz vezetőinek személyes részvétele Szász Jenőék oldalán jelentős szavazattöbbletet hozhat a székely megyékben. Akár e támogatás első konkrét jeleként is értékelhető a Fidesz-közeliként számon tartott kolozsvári Krónika főszerkesztőjének, Csinta Samunak indulása az MPP jelöltjeként Sepsiszentgyörgy polgármesteri székének megszerzéséért.
Az említett esélynövelő tényezők ugyanakkor esélycsökkentők is lehetnek az MPP számára: fenntartást okozott például, hogy Orbán Viktor, a Néppárt alelnöke közbenjárása is kudarcot vallott Tőkés frakciótagsága kérdésében.
Az RMDSZ is erősítene
Ráadásul a Magyar Polgári Párt elzárkózása az RMDSZ kezdeményezte előválasztásoktól eleve hátrányos helyzetbe hozza a Szász Jenő vezette politikai szervezetet. Az RMDSZ ezúttal is a legalkalmasabbnak vélt önkormányzati politikusjelöltjeit egy előzetes, úgynevezett „előválasztást” követően jelölte ki. Ezek során a települések választójoggal rendelkező magyar lakói szabályszerű urnás szavazással rangsorolták a jelölteket. (Ahol erre nem volt mód, ott mindez elektoros módszerrel történt.)
Markó Béla és Szekeres Imre – együtt harconlak: (Fotó: MTI)
Az RMDSZ egy korábbi döntése értelmében a választások előtt egyetlen párttal sem köt szövetséget. A június elsejei eredmények ismeretében megnőhet az RMDSZ mozgástere és több helyen alkupozicíóba kerülhet. Minden bizonnyal erre a lehetőségre is alapozódik az az optimizmus, hogy a 2004-es eredmények megismételhetők.
Célként a négy évvel ezelőtt szerzett – akkor kimagaslóan jó – eredmények megtartását, sőt újabb pozíciók megszerzését tűzték ki, mindenekelőtt Marosvásárhely és Székelyudvarhely polgármesteri tisztségének elnyerését. Előbbiben a román kormány legjobban teljesítő, területfejlesztési minisztere, Borbély László próbálkozik a nyolc évvel ezelőtt, épp a megosztottság miatt elvesztett polgármesteri funkció megszerzésével, utóbbiban pedig a megye önkormányzatának első emberét, Bunta Leventét indítja az RMDSZ.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád bukaresti törvényhozó az esélyes induló, Csíkszeredában pedig a jelenlegi polgármester, egykori parlamenti képviselő készül a második mandátum elnyerésére. De a nem titkolt remények között szerepel Szatmárnémeti (Illyés Gyula), Szászrégen (Nagy András) és Zsombolya (Kaba Gábor) polgármestereinek újraválasztása is. (Mindhárom városban annak ellenére választottak 2004-ben RMDSZ-es polgármestert, hogy a választópolgárok többsége román nemzetiségű volt.)
Az RMDSZ egyébként 11 olyan erdélyi megyében indít megyei önkormányzati elnökjelöltet, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Természetesen ezzel elsősorban alkupozícióját kívánja erősíteni, hisz 4-5 megye vezetésének elnyerését is sikernek tekintené. Maros és Bihar megyében Lokodi Edit Emőke, illetve Kiss Sándor készül ismétlésre, míg a jelenleg is RMDSZ önkormányzati elnökök irányította Kovásznában Tamás Sándor parlamenti képviselő, Hargitában Borboly Csaba jelenlegi tanácsi alelnök, Szatmárban pedig Csehi Árpád, a megyei RMDSZ szervezet elnöke lehet a befutó.
