Az eddigi megnyilatkozások alapján a 27-ek közül öt-hat tagország elzárkózik a független Koszovó elismerésétől, és uniós források szerint az eddigi egyeztetéseken Ciprus mereven, Spanyolország valamivel hajlékonyabb módon ellenezte olyan szöveg elfogadását, amely szerint a miniszterek tudomásul vennék a függetlenség kikiáltását, és „európai távlatot” ígérnének a független Koszovónak. Közben hétfőn Belgrádban legkevesebb 30 rendőr és 30 civil állampolgár megsebesült, amikor szerb tüntetők rendőrökkel csaptak össze. A rendőrök könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták szét az ellenük támadó tüntetőket.. A szerb napilapok hétfőn indulatos írásokban kommentálták a „szerb bölcső”, Koszovó elvesztését.
Az EU-misszióban egységesek
Az unió abban egységet tudott felmutatni, hogy miután péntek éjfélig egyetlen tagállamtól sem érkezett kifogás a koszovói EU-misszió műveleti terve ellen, a küldetés hivatalosan is „szabad” jelzést kapott, így bármikor megkezdődhet végrehajtása. A legfeljebb 2210 fős, EULEX Koszovó elnevezésű küldetésnek, valamint az ahhoz kapcsolódó uniós különleges képviselőnek (EUSR) az a feladata, hogy fokozatos „felfejlődés” után négy hónap múlva átvegye az ENSZ-től a Koszovó feletti nemzetközi felügyeletet.
Diplomáciai értesülések szerint várható, hogy az unió legnagyobb tagországai – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – közvetlenül a hétfői brüsszeli külügyminiszteri értekezlet után bejelentik Koszovó elismerésének szándékát. Hamarosan ugyanezt tenné a tagállamok jelentős többsége.
Ciprus – a szakadároknak tekintett észak-ciprusi törökökkel évtizedek óta viszályban vergődő, megosztott szigetállam – azonban elvi kifogásokat hangoztat a koszovói függetlenségi nyilatkozat tudomásul vételével szemben. Szintén súlyos fenntartásai vannak a baszk szeparatizmus miatt aggódó Spanyolországnak. Néhány további ország nem akarja ugyan megakadályozni, hogy az unió közös platformra jusson a függetlenségi nyilatkozat tudomásul vételét illetően, de a maga részéről – egyelőre legalábbis – vonakodik elismerni Koszovót. Ilyen Románia, Szlovákia, Görögország, valamint – egyes források szerint – Bulgária.
Moszkva nyerhet is a függetlenségen
Sem Oroszországnak, sem Szerbiának nem jelent ez teljes vereséget – vélekedett a Kommerszant című orosz lap hétfői számában egy szerb újságírónő.
Több száz szerb demonstrációval tiltakozott az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége előtt Koszovó függetlensége ellen (Fotó: MTI)
Zorana Boic, a Beta szerb hírügynökség moszkvai irodavezetője szerint Moszkvának egyrészt egy évvel sikerült elodáznia Koszovó függetlenségét, s közben a világban jelentősen megváltozott a kérdés megítélése: az ENSZ BT-ben 15 tag közül 10 finoman szólva is nem támogatta Koszovó függetlenségét.
Emellett a koszovói precedenssel Oroszország erős aduhoz jut a posztszovjet térségben folyó játszmához, változtathat például Abházia és Dél-Oszétia kérdésének megítélésén. A közös küzdelemben minőségileg új szintre fejlődtek az orosz-szerb kapcsolatok: Belgrád a lehető legjobb feltételeket kínálja az orosz vállalatoknak, és a kapcsolatok ilyetén alakulása nélkül nem jöhetett volna létre a mindkét ország történetében eddigi legnagyobb kőolaj- és gázipari megállapodás.
Moszkva Koszovó miatt nem veszett össze a Nyugattal sem. A kemény retorika mellett Szergej Lavrov külügyminiszter megüzente: Oroszország nem alkalmaz semmiféle repressziót a Koszovó függetlenségét elismerő államokkal szemben.
Szerbia számára nem változik semmi
Ami Szerbiát illeti, Belgrád számára nemigen változik semmi Koszovó függetlenségének kikiáltásával, hiszen hatalmát ott már rég elvesztette. Emellett a független Koszovó aligha nyeri el belátható időn belül az ENSZ BT jóváhagyását és az ENSZ-tagságot. Mivel a koszovói kérdés a világban eldőlt, a szerb politikusok nyilván kevesebb figyelmet szentelnek ennek a belpolitikában. Ez Szerbiának csak javára válhat, mert olyan problémák felé tud fordulni, amelyek polgárainak lehetővé teszik, hogy úgy éljenek, ahogyan a civilizált világban élnek az emberek – írta a szerb elemző.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az Oroszország és a Nyugat, valamint a nyugati államok egymás közötti nézeteltérése a kérdés megítélésében növeli az új balkáni állam kiépítésével járó kockázatokat. Emellett Moszkva további lépései még nem világosak, de ezektől függ majd más folyamatok dinamikája is. Moszkva jelezte, hogy felülvizsgálja Abháziát és Dél-Oszétiát illető álláspontját: ez nem jelenti feltétlenül függetlenségük elismerését, de jelzi, hogy a Kreml kész továbbra is feszültségben tartani nyugati partnereit.
A lap szerint Moszkva idővel enyhít majd álláspontján, s ennek üteme attól is függ, mennyire kész Washington engedni a Moszkvát izgató kérdésekben, mint például a rakétapajzs telepítése, Irán, illetve a NATO terjeszkedése a posztszovjet térségben. Vagyis Koszovó függetlensége nem csupán veszélyeket hordoz, hanem megnyitja a párbeszéd újabb lehetőségeit is – írta a lap.
