A koszovói parlament olyan eljárási szabályt fogadott el pénteken, amely lehetővé teszi a függetlenség kikiáltásához kapcsolódó törvények jóváhagyását 24 órán belül. A képviselők azért változtatták meg a szabályokat, hogy azonnal cselekedhessenek, amint Hashim Thaqi miniszterelnök proklamálja az elszakadást Szerbiától. Az előkészített törvények Martti Ahtisaari ENSZ-megbízottnak a tervén alapulnak, amely nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget irányoz elő a tartománynak.
Az EU nem egységes
Szakítópróba előtt áll az Európai Unió Koszovó ügyében – értékelték a helyzetet német diplomáciai források. A Szerbiához tartozó tartomány függetlenségének kikiáltása előtt az unió tagállamai között továbbra sincs konszenzus arra vonatkozóan, milyen magatartást tanúsítsanak Pristinával szemben, illetve hogyan viszonyuljon az EU Koszovó függetlenségéhez.
A több tekintélyes német napilap által idézett források szerint a tagállamok azt tervezték, hogy jövő hétfőn olyan nyilatkozatot tesznek közé, amely üdvözli a tartomány függetlenségét. Ez azonban meghiúsulni látszik elsősorban Spanyolország és Ciprus ellenállása miatt.
A tervezett nyilatkozattal az unió demonstrálni kívánta, hogy egységes Koszovó ügyében. A tagállamok jelezni akarták, hogy üdvözik a tartomány függetlenségét, s támogatják Koszovó „felügyelt szuverenitását”. Spanyolország és Ciprus azonban az utolsó pillanatban erős fenntartásait hangoztatta, s ezzel az állásfoglalás több mint bizonytalanná vált.
Spanyolország és Ciprus a renitens
A források szerint Madrid mindenképp el akarja kerülni, hogy a koszovói vita közvetve befolyásolja a március 9-i parlamenti választásokat megelőző kampányt. A spanyol kormány attól tart, hogy a koszovói függetlenség deklarálása erősítheti a baszk szeparatista mozgalmat az országban. Hasonló aggodalmakat táplál a ciprusi kormány is, különös tekintettel az észak-ciprusi törökök több évtizedes elszakadási törekvéseire.
Az EU több vezető politikusa szerint az uniónak demonstrálnia kellene, hogy felelősséget visel a Nyugat-Balkán sorsának alakításáért. Ehhez viszont – a közös kül- és biztonságpolitika hitelessége érdekében – Koszovó kérdésében egységes álláspontra lenne szükség. Ez utóbbi deklarálása azonban a közeli jövőben valószínűtlennek tűnik, s ily módon jelenleg az egyetlen alternatíva az, hogy az egyes tagállamok maguk döntenek arról, elismerik- e vagy sem Koszovó függetlenségét. Az idézett források szerint a tagországok többsége hajlik erre.
A törökök az elsők között ismerik el
Törökország a kikiáltástól számított 48 órán belül el akarja ismerni a dél-szerbiai Koszovó tartomány függetlenségét – írta a Zaman török napilap pénteki számában. A török kormány a múlt héten Ankarába látogató Fatmir Sejdiu koszovói elnöknek tette ezt az ígéretet. Törökország ugyanakkor nem szándékozik elsőként elismerni az albán többségű tartomány függetlenségét.
Erre a címre ugyanis Albánia pályázik. A balkáni állam már korábban bejelentette, hogy a legelsők között szeretné a többségében albánok lakta terület önálló állammá válását elismerni.
A görög külügyminiszter ugyanakkor aggódik. Dora Bakojannisz amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal tárgyalva kijelentette: a dél-szerbiai tartománynak nem szabad modellül szolgálnia a világ más szakadár területei számára. Kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az Egyesült Államok és egyes európai országok elismerik a tartomány függetlenségét, mert szerinte ez precedenst teremt egyebek közt Ciprus Törökország által megszállt északi része számára.
Csak az ENSZ BT harmada bólintott az Ahtisaari tervre
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja közül mindössze öt támogatta Martti Ahtisaari Koszovó ellenőrzött függetlenségére kidolgozott tervét a zárt ajtók mögötti konzultáción, ezért az Egyesült Államoknak és az EU-nak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapja arra, hogy Koszovót a függetlenség egyoldalú kikiáltására ösztönözze, s ezt aztán elismerje – jelentette ki Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet.
Szavai szerint az Egyesült Államok és az európai országok kisebbségben maradtak, hiába állították azt, hogy Szerbia területi épségét egyedül Oroszország támogatja. „Most ezek az országok világos és nyilvánvaló figyelmeztetést kaptak arra vonatkozóan, hogy felelősséggel tartoznak a koszovói vezetés egyoldalú lépéseivel kapcsolatban” – mondta a nagykövet. Hozzátette: a BT-ben kiderült, hogy “senki sem érti” ezeket az országokat, s hosszú időn át érlelt politikájukat, amelynek érdekében az egész világon hatalmas propagandatevékenységet fejtettek ki.
Oroszország szerint jogilag aggályos a függetlenség
Az ENSZ BT Koszovóról tartott ülése elgondolkodásra kell, hogy késztesse mindazokat, akik Pristinát a függetlenség kikiáltására ösztönzik – jelentette ki Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő. Hangsúlyozta: Moszkvának változatlanul meggyőződése, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltása nem felelne meg a nemzetközi jognak.
Kaminyin hozzátette: Oroszország a koszovói probléma rendezéséről folyó tárgyalások felújítása, valamint az ENSZ BT 1244-es számú határozatának érvényessége mellett száll síkra, azzal, hogy elfogadná a dokumentumban meghatározott térségbeli nemzetközi jelenlét formájának esetleges megváltoztatását.
