A kutatható adatbázis, amelyben megtalálhatóak a korábban nyomtatásban
megjelent írások, megkönnyíti a mind a kormány, mind magánintézmények kutatói
számára a munkát, akik a II. világháború idején több ezer zsidó életét megmentő
svéd diplomata ügyét kívánják tanulmányozni – közölte a kezdeményezés vezetője,
Harald Hamrin nyugalmazott diplomata.
A Budapesten diplomataként dolgozó
Wallenberg feltehetően legkevesebb 20 ezer ember életét mentette meg a
világháború alatt. A szovjet csapatok 1945-ben vették őrizetbe, és a
feltételezések szerint a fogságban halt meg, bár halálának időpontja és
körülményei továbbra sem tisztázottak.
A svéd külügyminisztérium
Wallenberg-dossziéja több mint 10 ezer oldalnyi dokumentumot tartalmaz. Vannak
közöttük a vasfüggöny leomlása után közzétett szovjet dokumentumok is, közöttük
egy vitatott jelentés, amely szerint Wallenberg 1947 júliusában halt meg
szívroham következtében egy szovjet börtönben.
Az adatbázisból hiányoznak azok
a KGB-jelentések, amelyeknek kiadását a Kreml továbbra is elutasítja – mondta el
Hamrin, aki emlékeztetett, hogy Borisz Jelcin elnöksége idején, az 1990-es
években számos levéltár megnyílt a kutatók előtt, de utóda, Vlagyimir Putyin
alatt gyakorlatilag semmi újat nem kaptak Moszkvától.
A
Wallenberg-adatbázis a http://raoul.dev.bazment.se/default_eng.html címen érhető el.
