Dimitrij Rupel a Die Presse osztrák lapnak nyilatkozva a
feltételek között említette a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű
együttműködést. Hogy ez pontosan mit is takar, azt először az EU-nak meg kell
határoznia, de ebben még tapasztalható bizonyos habozás – tette hozzá.
Mindazonáltal leszögezte, hogy “Európának több nyugat-balkáni országra van
szüksége”.
Koszovót illetően kijelentette, hogy “még mi sem tudjuk, mikor fogják
kikiáltani a függetlenséget”. Nagyon fontosnak nevezte, hogy az elvileg
még Szerbiához tartozó, de zömében albánok lakta tartomány önállóságának
elismeréséről közös irányvonal alakuljon ki az EU-ban. “A koszovói
EU-misszió ügyében létrejött az egység. Remélhetőleg a következő lépésnél is
megtörténik” – mondta az elismerésre célozva.
Az 1800-2000 fős, rendészeti és igazságügyi EU-missziót tényként kezelte, s
küldetését abban jelölte meg, hogy biztosítsa a társadalom működőképességét,
lehetővé téve az ENSZ-közigazgatás fokozatos felszámolását.
A szlovén külügyminiszter nagy kiterjedésű, veszélyes
konfliktusok kirobbanásával vagy Koszovó kettészakadásával nem számol ugyan a
dél-szerbiai tartomány függetlenségének kinyilvánítása után, de véleménye
szerint helyi problémák adódhatnak. “Persze lehet, hogy tévedek” –
fűzte hozzá. Szükségesnek nevezte, hogy a gondok megelőzése érdekében
egyeztessenek a helyi illetékesekkel.
