Barak a vasárnapi kormányülés előtt újságíróknak megerősítette: marad posztján, hogy segítsen megoldani azokat a problémákat, amelyek az izraeli hadseregben éppen a libanoni konfliktus során kerültek felszínre.
E bejelentéssel elhárulni látszanak az Olmert-kormány túlélését fenyegető azonnali veszélyek, és a miniszterelnök folytathatja a palesztinokkal való békeszerződés kinyilvánított céljának megvalósítását. Amennyiben ugyanis a knesszetben 19 képviselői mandátummal rendelkező Munkapárt kilépne a koalícióból, Olmert elvesztené parlamenti többségét, és kénytelen lenne előrehozott választásokat kiírni. Pártszövetségének jelenleg 67 mandátuma van a 120 fős törvényhozásban.
Barak tavaly júniusban még azt mondta, hogy a kormánynak és a hadseregnek a libanoni háború idején végzett tevékenységéről szóló jelentést követően Olmert lemondásáért, és az előrehozott választások kiírásáért száll majd síkra. A szerdán nyilvánosságra hozott jelentés viszonylag sértetlenül hagyta a kormányfőt, annál keményebben bírálta a kabinetet és a hadsereg vezetését azon „súlyos mulasztásai és tévedései miatt”, amelyeket a libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezet elleni, több mint egy hónapos háborúban elkövetett. Mivel a Munkapárt meglehetősen rosszul áll a legutóbbi izraeli közvélemény-kutatások szerint, Barak vélhetően úgy ítélte meg, hogy mind pártja, mind saját politikai esélyei jobbak, ha bent maradnak a kormányban. Barak szeretné visszaszerezni 2001-ben elveszített kormányfői posztját, de a felmérések azt mutatják, hogy egy most tartott választásokon Benjámin Netanjahu, az ellenzékben lévő jobboldali Likud vezetője Barakot és Olmertet egyaránt legyőzné
