Jóllehet mind Ollie Rehn, az EU bővítési biztosa, mind Boris Tadic szerb elnök „komoly erőfeszítéseket” tesz Koszovó státusának és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szétválasztására, a valóságban igen nehéz lesz a két ügyet elkülöníteni egymástól – írja a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni részlege. A ház elemzői szerint az „első összecsapási alkalmat” az EU stabilizációs és társulási megállapodásának aláírása kínálja.
Fontos az időzítés
Ha az unió e megállapodás felajánlása előtt küldené Koszovóba – főleg rendőri erőkből és polgári hivatalnokokból álló – 1800 fős tervezett misszióját, a szerb kormány jó eséllyel elutasítaná az egyezmény aláírását. Ha Szerbia nem írja alá az EU-egyezményt, az nagy valószínűséggel annyira megosztaná a kormányt, hogy idő előtti választásokat kellene kiírni. Ha mindeközben a közelgő elnökválasztáson a radikális Tomislav Nikolic győz, olyan helyzet állhat elő, amelyben mind a szerb elnökség, mind a parlament teljesen a nacionalisták ellenőrzése alá kerül – áll a JP Morgan londoni esélylatolgatásában.
A ház szakértői ezért arra számítanak, hogy az EU még a misszió Koszovóba küldése előtt felajánlja Belgrádnak a stabilizációs és társulási egyezményt, valószínűleg január 28-án, az uniós külügyminiszterek értekezletének napján. E forgatókönyv esetén Szerbia valószínűleg aláírná az egyezményt, annál is inkább, mivel a Milosevic-éra alatti szankciók és elszigeteltség évei után a legtöbb szerb politikus az EU-tagságban látja az ország anyagi és politikai felemelkedésének előfeltételét, és el akarja kerülni a kapcsolatok megszakítását az unióval.
Csempészet az embargó ellen
A JP Morgan szerint valószínűtlen az is, hogy Szerbia fontolóra venné a katonai beavatkozást Koszovóban, mert a tartományt a NATO jó eséllyel megvédené. A kereskedelmi embargó elvben hatékony lehet, mivel a koszovói fogyasztási termékek és az elektromos áram hozzávetőleg 70 százaléka Szerbiából érkezik.
Szerbia már 1999-ben is megpróbálkozott a kereskedelmi embargóval, de azt soha nem lehetett teljes mértékben érvényesíteni, mivel az árukereskedelem jelentős része – még embargó nélkül is – csempészetből áll. Az áramellátás megszakítása könnyebben kivitelezhető lenne, de ebben az esetben az EU ellenlépésekről dönthet, például arról, hogy leállítja a Magyarországon keresztül érkező szerb földgázellátást.
Bárhogy alakul is a koszovói függetlenség ügye, a kérdés valószínűleg továbbra is uralni fogja a szerbiai politikát, lassítva a szerb EU-csatlakozási folyamatot. Ezért a londoni cég elemzői szerint valószínűtlen, hogy Szerbia 2016 előtt csatlakozhat az unióhoz – áll a londoni befektetési ház elemzésében.
