Az elnök részt vesz a Kaszpi-tenger menti államok második csúcstalálkozóján. Oroszország nem támogatja a katonai erő bármilyen formájú alkalmazását a Kaszpi-tenger térségében – jelentette ki.
A politikus hozzátette: a résztvevőknek egyezségre kell jutniuk abban, hogy egyik Kaszpi-tengeri állam területét se lehessen felhasználni egy másik elleni agresszióhoz. A fórumon öt állam – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – elnöke vesz részt.
Putyin iráni útja lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy kiterjessze nemzetközi befolyását, és tisztázza a nukleáris programja körüli vitás kérdéseket – írja az Irna orosz hírügynökség.
Kizárta az erőszakot
Nukleáris programjával kapcsolatban Irán éles vitába bonyolódott a nyugati országokkal, amelyek azt állítják, hogy Teherán atomfegyvereket készül előállítani, Washington pedig nem zárja ki katonai erő alkalmazását, ha a diplomáciai eszközök nem érik el céljukat a vita rendezésében. Az orosz elnök a találkozón hangoztatta, hogy még gondolni sem szabad az erő alkalmazására a térségben.
Putyint nem tartotta vissza a merénylet híre (MTi/EPA)
Vlagyimir Putyin, aki a Kreml vezetői közül a II. világháború óta első alkalommal tesz hivatalos látogatást Iránban, arra is figyelmeztetett, hogy a Kaszpi-tengert átszelő bármilyen energiavezeték megépítését csak az öt part menti állam támogatásával lehetne megvalósítani.
A politikus nem nevezett meg egy államot sem, de nyilatkozatából kiérződik Moszkva ellenérzése azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyeket Washington támogat, hogy szénhidrogéneket szállítsanak a Nyugatnak Oroszország megkerülésével. Putyin hangsúlyozta, hogy nem szabad megvalósítani azokat a terveket sem, amelyek súlyos környezetvédelmi károkat okozhatnak a térségben.
Washington áll a fenyegetés mögött?
Sokáig bizonytalan volt, hogy az elnök látogatása megvalósul-e, egy nappal az út előtt ugyanis egy az orosz elnök ellen tervezett teheráni merényletről röppentek fel hírek. A Kommerszant című lap rámutatott: nem tudni, honnan érkezett az állítólagos merénylettervről szóló információ. Jöhetett például az Egyesült Államokból – ezt állítja például a Stratfor elemzőközpont.
Az amerikaiak „bármire készek lennének, hogy megakadályozzák a teheráni látogatást, amelyet annyira nem akar a Bush-kormányzat. Nem tudni, ki szivárogtatta ki a hírt, de kétségtelen, hogy az a figyelem középpontjába állította a látogatást, s ennek az amerikaiak végképp nem örülnek” – idézte a lap az amerikai elemzőket.
A Politikai és Katonai Elemzések Intézetének igazgatója, Alekszadr Saravin szerint viszont csakis az orosz titkosszolgálat állhat a kiszivárogtatás mögött, mert csak annak származik előnye belőle. Nyikolaj Zlobin amerikai elemző szerint a hír a klánok harcának témakörébe tartozik: valaki meg akarta mutatni Putyinnak, milyen sok függ minden lépésétől.
Putyin tudott róla?
Borisz Nyemcov ellenzéki képviselő úgy véli, ilyesmit nem tesz meg senki Putyin tudta nélkül, s alighanem egy választási jelöltnek a szavazatok gyűjtésében eléggé szokványos trükkjéről van szó. Végül Alekszadr Korzsakov – 1996-ig az elnöki biztonsági szolgálat vezetője – azt mondta: csakis kacsa lehet, a valóságos életben ugyanis az ilyesmi nem szivárog ki.
A Vremja Novosztyej című lap szerint ha Putyinnak sikerül rábírnia az iráni elnököt a nukleáris program felszámolására, vagy legalább arra, hogy azt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tényleges ellenőrzése alá helyezze, a látogatás elnöksége idejének talán legnagyobb személyes diplomáciai sikere lesz, amely csak a téli olimpia Szocsinak történő megszerzéséhez lesz mérhető – véli a lap.
