A Kostunica-kormány belügyminisztere szerdán megismételte a Szerbiai Demokratikus Párt álláspontját, mely szerint nem tarthatók meg sem a törvényhozási, sem pedig az elnökválasztások az országban addig, ameddig Koszovó státusza nem rendeződött.
Koszovó az első
Egyetlen létfontosságú nemzeti érdeket kell szem előtt tartani, ez pedig nem más, mint Koszovó Szerbiában tartása, ami előbbre való még az alkotmánynál is – nyilatkozta Dragan Jocics. A politikus emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény preambuluma alapján a szerb állami szerveknek biztosítaniuk kell Szerbia érdekeit Koszovó tartományban.
A szerb alkotmány szerint a választásokat még az év vége előtt meg kell tartani. Az ellenzéki Szerb Radikális Párt kijelentette, hogy az időzítéstől függetlenül bármikor készen állnak a választásokra, melyet legkésőbb december 31-én írhatnak ki és legkorábban jövő áprilisban tarthatnak meg – írja a B92 című szerb napilap.
Washington nem tágít
Belgrád nagyon aggódik “az olyan üzenetek miatt, amelyek Szerbia, annak stabilitása és egysége ellen irányulnak, s amelyek megkérdőjelezik az Egyesült Nemzetek Szervezetét is” – nyilatkozta Vojuslav Kostunica szerdán Brüsszelben, ahol az Európai Unió vezetőivel tárgyalt. A szerb miniszterelnök az Egyesült Államok azon álláspontjára reagált, mely szerint Washington kész egyoldalúan kikiáltani a független Koszovót.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán megerősítette az unió azon álláspontját, hogy a koszovói kérdésre tárgyalásos úton kell megoldást találni. Reményét fejezte ki, hogy az EU, Oroszország és az Egyesült Államok alkotta nemzetközi “trojka” néhány hónapon belül jelentős előrelépést tehet a tartomány jogállásának kérdésében. Csak politikai párbeszéd vezethet szilárd, tartós rendezéshez – hangsúlyozta Barroso, hozzátéve, hogy az EU továbbra is támogatja-e az Ahtisaari-tervet.
Összefog az EU?
Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország kezébe fogja venni az irányítást Koszovó ügyében, mert „nem teheti ki magát annak a lehetőségnek, hogy Moszkva meggondolja magát az Ahtisaari-terv tekintetében” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A négy európai államnak indítványoznia kell Koszovó elismerését abban az esetben, ha a koszovói albánok egyoldalúan kikiáltják Koszovó függetlenségét és az Egyesült Államok elismeri Koszovót. Nem meglepő, hogy Spanyolország, Ciprus és Szlovákia szkeptikus ebben a kérdésben, hiszen ezekben az országokban előfordulnak szeparatista indulatok, de Koszovó számára nincs más szóba jöhető megoldás – írja a a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Bár Koszovó elvben ma is Szerbia része, 1999 óta az ENSZ és a NATO ellenőrzése alatt áll, miután a NATO légi csapásai véget vetettek az albán szeparatista erők ellen indított szerb katonai hadjáratnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Szerbia mögött álló Oroszország megakadályozta, hogy elfogadják a Koszovó “nemzetközileg felügyelt önállóságára” irányuló, Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által kidolgozott ENSZ-tervet. Belgrád hajlandó lenne széles körű autonómiát adni az albán többségű Koszovónak, de csak Szerbia állami keretein belül.
