A képviselők nehezményezték, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést.
Az erdélyi Krónika, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és a kolozsvári Szabadság egyaránt beszámolt arról, hogy Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly májusban készítette el a nyilatkozatot, amelyet fordítási és szervezési késedelmek miatt csak a héten hozhattak nyilvánosságra.
Románia nem enged
A beterjesztők szerint a másfél milliós, őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Megemlítik, hogy a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet 1959-ben, a kommunista rendszer idején számolták fel, összevonva azt a román tannyelvű Babes Egyetemmel. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Románia következetesen megtagadja a magyar állami egyetem helyreállításának lehetőségét.
A dokumentumban határozottan elítélik a mindenkori román kormány elutasító és diszkriminatív magatartását. Kérik ugyanakkor az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, ítélje el a román hatóságok hozzáállását, és indítsa el azokat a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a hivatkozott egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására.
Európai ajánlásokra hivatkoznak
A nyilatkozat az Európai Parlament többnyelvűségről szóló tavalyi határozatára, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló 1996-os ajánlására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi Jogok Európai Konvenciójára, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozik.
“Ha október 25-ig sikerül 393 képviselő aláírását megszerezni, a dokumentumot napirendre kell tűzni az Európai Parlamentben” – nyilatkozott a Krónikának Kónya-Hamar Sándor. Kelemen Atilla az ÚMSZ-nek elmondta: ez az első olyan kezdeményezés, amely az Európai Unióban valamiféle eljárási szabály alapján történt a Bolyai egyetem ügyében. A képviselő őszintén bevallja: nem valószínű, hogy sikerül összegyűjteni 393 aláírást, de az volt a cél, hogy felhívják a figyelmet a problémára.
Túlzott “bolyaizás”?
“Sajnálatos módon a nemzeti kisebbségek ügye nem olyan kérdés, amely kimondottan foglalkoztatná a képviselőket” – fűzte hozzá Kelemen Attila. A Krónika szerdai vezércikkében kifejti: szerinte eddig az RMDSZ kormányzati érdekszférájába nem fért bele a “túlzott bolyaizás”.
Az elmúlt évek tényleges vagy ellenzéki kormánypártisága “álkezdeményezések” támogatását engedélyezte, legfeljebb “ejnyebejnyézést”, amikor az intézmény megtorolta az egyetem magyar oktatóinak különutas politikáját. “Miután azonban az utóbbi hónapok centrifugális ereje egyre inkább a politikai cselekvőtér perifériájára szorítja az RMDSZ-t, nem sok értelme maradt az óvatoskodásnak” – vélekedik a Krónika kommentátora.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
