Az érintett épület 1990-ben nyílt meg, egy helyen található a főkonzulátus, az ENSZ-képviselet, s ott lakik az intézményeket kiszolgáló húsz család is. A jogszabály szerint a járulékot nem az egész központ után kell befizetni, csupán az a része adóköteles, amelyet nem a diplomaták használnak.
A lap külügyi forrása szerint az illetékes pénzügyi hatóság, a New York Finance Department havonta kiküldi hivatalos értesítését a növekvő tartozásról, amit a külképviselet Budapestre továbbít. Korábban a külügyi tárca a pénzügyi vitát rendezendő készített egy felmérést, de ennek birtokában sem történt semmilyen további érdemi lépés.
Magyarországon kívül sok más állam sem rendezte számláit, ezért India és Mongólia ellen próbaper kezdődött. Kardos Gábor nemzetközi jogász szerint azonban az amerikai nagyváros hatóságai csak akkor tudják behajtani a pénzt, ha az ingatlanok papíron elkülöníthetők, hiszen a diplomaták irodái után nem kérhető adó.
A külügyi tárca szóvivője a Magyar Nemzet megkeresésére annyit árult el, hogy tárgyalnak az amerikaiakkal, ám a vita részleteiről Polgár Viktor nem kívánt nyilatkozni. Diplomatakörökben többen is emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok is nagy értékű ingatlanokkal rendelkezik Magyarországon – elég csak a várbéli Táncsics-börtönre gondolni –, amelyek után nem fizetnek a magyar államnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
