Markus Wolf temetésén megjelent Valigymir Kotyenyev, Oroszország berlini nagykövete is, aki húsz éve ismerte Wolfot. A szertarás után a diplomata kijelentette: “Markus Wolf hazám igaz és hű barátja volt.”
A kémfőnök, aki több mint két évtizeden keresztül irányította a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi külföldi felderítését, közvetlenül Németország újraegyesítése előtt külföldre menekült. Előbb Moszkvában bujkált, majd Ausztrián keresztül hazatért. A hazatérést megelőző időszakban előkelő helyen szerepelt a német hatóságok által körözött személyek listáján.
Hazatérése után hosszas bírósági huzavonát követően egy düsseldorfi bíróság 1993-ban, hazaárulás vádja alapján, hat év börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet később felfüggesztették, s Wolfot feltételesen szabadlábra helyezték. Az elmúlt években idős kora ellenére rendkívül sokat szerepelt a nyilvánosság előtt. Több könyve jelent meg, a legutóbbi 2002-ben A barátok nem halnak meg címmel.
Wolf legismertebb akciói közé tartozik egy CDU-s honatya (Julius Steiner) lepénzelése a nyugatnémet parlamentben, a Bundestagban, amelynek ülésén, az 1972 áprilisában tartott bizalmi szavazáson e “megvásárolt” ellenzéki szavazattal sikerült megakadályozni Willy Brandt szociáldemokrata kancellár megbuktatását. Két évvel később viszont Brandt bukását idézte elő, hogy kiderült: a kormányfő legbelső környezetében tevékenykedő, a kancellár minden lépéséről tudomással bíró Günter Guillaume szintén a Stasi ügynöke volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
