Miniszterelnöki beiktatása óta Kaczynski először tett látogatást Németországban. Megfigyelők szerint Németország újraegyesítése óta a kétoldalú viszony még soha nem volt olyan rossz, mint jelenleg. A találkozó előtt Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke Lengyelországot tette felelőssé a kapcsolatok megromlásáért. Éles hangú nyilatkozatában azt állította, hogy a viszony különösen azóta romlott meg, hogy a szomszédos államot a Kaczynski-fivérek irányítják.
Nézeteltérés a földgázvezetékről
A kancellár megerősítette az Oroszországot Németországgal összekötő, balti-tengeri földgázvezeték tervét, amely – Varsó tiltakozása ellenére – Lengyelország és a balti államok megkerülésével épülne. Kijelentette, hogy Németország energiapolitikása nem irányul egyetlen ország ellen sem, sőt azt más államokkal együttműködve kívánja megvalósítani. A lengyel miniszterelnök megismételte, hogy országa ellenzi a földgázvezeték tervét, amelyet Merkel kancellár a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalva Németország energiaellátása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek nevezett. Ezek után a kancellár és lengyel vendége megállapodott abban, hogy munkacsoport állítanak fel a nézeteltérések tisztázására.
A több mint négyórás eszmecserén Kaczynski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Németország az Európai Unió következő soros elnökeként “kritikátlanul nagy súlyt helyez” az Oroszországgal fennálló partnerség megújítására. Kaczynski szerint előbb “bizonyos európai játékszabályok” betartását kellene megkövetelni Moszkvától.
Kártérítés és az unió
Merkel megerősítette: kormánya elutasítja az egykori keleti területekről kitelepített németek kártérítési követeléseinek támogatását. A lengyel állammal szemben korábban támasztott követelések felkarolását még 2004-ben vetette el Berlin, s ugyancsak a Schröder-kormány utasította el a kitelepítettek anyagi kártalanításának a német állam által történő átvállalását. egyértelmű német állásfoglalás ellenére Kaczynski azt hangoztatta: “lengyel szempontból az ügy még nincs lezárva”.
Eltértek a nézetek az európai alkotmány jövőjét illetően is. Miközben Merkel utalt arra, hogy a német uniós elnökség az alkotmány újjáélesztésére tesz majd erőfeszítéseket, a lengyel miniszterelnök ennek célszerűségét meglehetős kételyekkel fogadta.
