Benyújtotta lemondását szerdán Mirek Topolánek cseh kormányfő, mert az általa vezetett kisebbségi polgári demokrata kabinet a múlt héten nem kapta meg a képviselőház bizalmát. Václav Klaus államfő elfogadta a miniszterelnök lemondását, amely egyben a kormány lemondása is, és megbízta Topoláneket, hogy az új kabinet megalakulásig ügyvezető kormányként intézze az ország dolgait. Az államfő megerősítette, hogy csütörtökön konzultációkat kezd a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Ez volt a negyedik
„A (júniusi) választás alapján teljesen egyenrangú politikai blokkok jöttek létre. A helyzet egyetlen megoldása az új politikai tárgyalások megindítása” – jelentette ki Klaus a kormány lemondásának elfogadása után. Emlékeztetett rá: három és fél éve van hivatalban, és eddig már négy kormány lemondását kellett elfogadnia, amit nem tart jónak. Úgy vélte: ez azt jelzi, hogy Csehországban aránylag labilisak a belpolitikai erőviszonyok. Az államfő újságíróknak nyilatkozva megerősítette: csütörtökön konzultációkat kezd a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Míg Topolánek kinevezése előtt Klaus csak a pártelnökökkel tárgyalt, most a pártok küldöttségeivel fog konzultálni. A megbeszéléseket a kisebb pártokkal kezdi, majd a két nagy – a szociáldemokraták és a polgári demokraták – küldöttségét hallgatja meg.
Ladislav Jakl, az államfő legfőbb tanácsadója és titkára úgy nyilatkozott, Václav Klaus hajlik arra, hogy a patthelyzetet egy szakértői kormány felállításával oldják meg, amely az előre hozott választásig vezetné az országot. Maga Klaus azonban nyíltan ebben a kérdésben még nem foglalt állást. Csupán annyit jelzett a múlt héten, hogy újabb kormányalakítási megbízatást csak a helyhatósági és a részleges szenátusi választás után, tehát legkorábban október végén ad valakinek.
Nincs kormány többség nélkül
Politikai elemzők azonnal felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos alkotmány szerint egy szakértői kormánynak is bizalmat kell kapnia a parlamentben, tehát mindenképpen szükség van a politikai erők előzetes megállapodására. A sajtóban számos találgatás látott napvilágot, hogy ki lehet az, aki kormányalakítási megbízatást kap Klaustól. Mindkét nagy párt magának követeli ezt a lehetőséget.
A csehországi belpolitikai patthelyzet alapvetően abból ered, hogy a június elején lezajlott választás eredménye alapján a baloldal és a jobboldal egyaránt száz-száz mandátummal rendelkezik a 200 tagú képviselőházban, így előzetes megállapodás nélkül az egyik fél sem tudja leszavazni a másikat. A helyzet további következménye, hogy a képviselőháznak is csak ideiglenes elnöke van.
A képviselőházi elnök személye ugyanis kulcsfontosságú, mert az esetleges harmadik kormányalakítási kísérletnél már nem az államfő, hanem ő nevezi meg az új kormányfőt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
