Enyhe intézkedések
A legenyhébb biztonsági intézkedéseket ve-zeti be a rendőrség az Amerikai Egyesült Államokat ért öt évvel ezelőtti terrortáma-dás évfordulóján, szeptember 11-én – tájékoztatott az Országos Rendőrfő-kapitányság szóvivője. Garam-völgyi László ezredes elmondta: a négyfo-kozatú biztonsági intézkedésből a legenyhébbet vezeti be az évfordu-ló kapcsán, amit kizáró-lag az ésszerű óvatosság diktál. Ebbe a fokozatba a megelőző jellegű lépések tartoznak. Fokozottabb lesz a diplomáciai objektu-mok, kirendeltségek, nagykövetségek – és az amerikai érdekeltségek környékén a rendőri jelenlét, és sűrűbben járőröznek. Az ezredes hangsúlyoz-ta, hogy semmi nem indokolja a biztonsági intézkedések szigorítását, a rendőrségre bűncse-lekményekre utaló jelzés vagy információ nem érkezett.
Miután 2001. szeptember 11-én három utasszállító repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, illetve a Pentagonba, az amerikai kormányzat korábban elképzelhetetlen korlátozásokat léptettek életbe, mely sokkolta a közvéleményt. A bevezetett biztonsági intézkedések azonban több esetben nem szükségesek és nem arányosak, és a korábban elfogadott szabályok teljes végrehajtásával kiválthatóak lettek volna – véli Kardos Gábor nemzetközi jogász. Széles jogkörök
Az amerikai képviselőház 2001. október 24-én elfogadta az „USA Patriot-ot”, avagy a hazafias törvényt, mely alapján a hatóságok széleskörű jogosítványokat kaptak a terrorista tevékenységgel gyanúsítható személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatására, a postájukba, internetes tevékenységükbe való betekintésre.
A hatóságok felhatalmazást kaptak a piszkos pénzek zárolására, a feltételezett terroristák vagyonának elkobzására, s bővítették a telefonok lehallgatására vonatkozó lehetőségeket és az elektronikus levelezések figyelemmel kísérését. 2003 nyarán egy rendelkezés feljogosította a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökeit, hogy könyvtárakban és könyvesboltokban felvilágosítást kérjenek az ott megfordulók olvasási szokásairól, s a terroristák után nyomozó ügynököknek jogukban áll lefoglalni a könyvtárak számítógépeit, kartotékjait, de még a jegyzettömböket is.
Emberjogi aggályok
A rendelkezések óriási vitát váltottak ki, jogvédő csoportok az alapvető emberi jogok sárba tiprásával vádolták a kormányzatot és a törvényhozást. A bírálatok nyomán nagyszabású kampány indult a törvényhozási politika védelmére, amelynek élére az a John Ashcroft akkori igazságügyi miniszter állt, akit demokrata és republikánus oldalról is erősen kritizáltak túlzottan kemény magatartásáért.
A hazafias törvény 2005 végén lejáró cikkelyeit a republikánus többségű törvényhozás meghosszabbította, ám egyes elemeket elvetettek, így az FBI nem kapott kiterjedtebb jogkört az amerikai állampolgárok elleni kémkedésre bírói jóváhagyás nélkül.
Repülési szabályok
A biztonsági intézkedések keretében bővítették azon államok listáját, amelyek állampolgáraitól a beutazáskor ujjlenyomatot vesznek; a terrorizmus szempontjából veszélyesnek minősített országok állampolgárainak pedig jelentkezniük kell a Bevándorlási és Honosítási Hivatal irodáiban, ahol kikérdezik őket, ellenőrzik okmányaikat és fényképet készítenek róluk.
A biometrikus adatokat (egyedi testi jellemzőket) rögzítő útlevelek megléte – bár egyelőre haladékot állapítottak meg – valószínűleg feltétele lesz az Egyesült Államokba való beutazásnak. Az Amerikába tartó repülőjáratokon a kormány alkalmazásában álló fegyveres kísérőnek kell tartózkodnia, ha az Egyesült Államok ezt külön kéri. Az USA-ban korábban is előírták az országon belüli légijáratok utasainak ellenőrzését, azt azonban a légitársaságokra bízták, hogy végrehajtják-e ezt, akik a piaci verseny miatt sokszor eltekintettek az óvintézkedésektől.
Könnyebben fogadják a korlátozásokat
A nemzetközi jogász szerint a Világkereskedelmi Központ elleni támadás olyannyira sokkolta az amerikai közvéleményt, hogy az igen szigorú korlátozásokat ma már elfogadja az állampolgárok többsége. Európában azonban szkeptikusabbak az emberek, így kisebb korlátozásokat is nehezebben viselnek el, mint az amerikaiak – tette hozzá.
Európában ugyanakkor az Egyesült Államokétól eltérő jogi hagyományok miatt is más mértékben vezethetnek be különböző korlátozásokat, hiszen az unión belül nemcsak tagállami, hanem közösségi szinten is lehetnek fékek. Kardos Gábor úgy látja, hogy amíg az egész társadalmat érintő szigorúbb intézkedésekről általában nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jogsértőek, addig a terrorizmus gyanújával fogvatartott emberekkel való bánásmód jól láthatóan, sok esetben jogellenes.
Jogsértő esetek
A szakértő szerint az amerikai elnök által meghirdetett terror elleni harcra is igaz lehet, a cicerói mondat, mely szerint háborúban hallgat a jog, hiszen az Egyesült Államok háborúról beszél, ugyanakkor nem alkalmazza a genfi egyezményekben foglaltakat, például a titkos börtönökben, a terrorizmussal vádolt foglyok esetében.
A nemzetközi jogász úgy látja, a foglyok kérdésében elmozdulás várható a közeljövőben. Szerinte George Bush által a héten bejelentett változások hatására megszűnhet a megalázó és embertelen bánásmód, például a guantánamói foglyok esetében, emellett pedig sorozatban indulhatnak majd bírósági tárgyalások az eredetileg ítélet nélkül a titkos börtönökben fogvatartott rabok esetében.
