A két államfő látogatására, és első szerbiai találkozójára az adott alkalmat, hogy az észak-bácskai település várossá nyilvánításának ötszázadik évfordulóját ünnepli, s a megemlékezésre hívták meg díszvendégként Sólyom Lászlót és Boris Tadicot. A szerb államfő a zentai városházán megtartott találkozó utáni nyilatkozatában nagyon konstruktívnak nevezte a megbeszélést, amelyen a kétoldalú együttműködés kérdésein kívül áttekintették a tágabb kelet-közép-európai régión belüli helyzetet, s a két ország szerepét annak alakulásában. Boris Tadic leszögezte, hogy szerb részről nagyra értékelik Magyarországnak az EU-tagság terén elért eredményeit. Mint mondta, Szerbia számára alapvetően fontos az EU-csatlakozás, és ennek elérése érdekében a zavartalan együttműködés a szomszédos országokkal.
Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozásra vágyó országoknak teljesíteniük kell bizonyos meghatározott követelményeket, s úgy ítélte meg, hogy Boris Tadic személye és a szerbiai demokratikus erők összefogása kellő garancia arra, hogy ezek Magyarország déli szomszédjánál teljesülni fognak. A követelmények közül külön kiemelte a kisebbségi jogok biztosítását, hozzátéve, hogy ezen a téren is magától értetődő a kölcsönösség. Tadic elnök például megkérte, hogy segítse a szerb nyelv Magyarországi fennmaradását, s ő ezt örömmel vállalta. Végezetül a magyar államfő reményének adott hangot, hogy a Szerbiában zajló alkotmányozási folyamat eredményeként a Vajdaság megfelelő autonómiát kap, s ezzel javulni fog az ottani kisebbségi magyarság helyzete is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
