A távolmaradók kikérték maguknak, hogy saját országukban kisebbségnek fokozzák le őket, és azt követelték, hogy tekintsék őket egyenrangú félnek. A kétmilliós Koszovóban a szerbek a lakosságnak már csak mintegy 5 százalékát teszik ki.
A Belgrádból érkezett küldöttek részt vettek a tanácskozáson, de egyetértettek az ülést bojkottáló delegáció érveivel. Dusan Batakovic, Boris Tadic szerb elnök tanácsadója újságíróknak nyilatkozva azzal indokolta a koszovói szerbek távolmaradását, hogy nem fokozhatják le őket kisebbségnek, nem fogadhatják el az 1999 júniusát követő etnikai tisztogatások következményeit, amikor a tartományból elüldözték az ott élő szerbek több mint 60 százalékát.
Autonómia vagy teljes függetlenség?
Agim Ceku koszovói kormányfő maga is úgy fogalmazott, hogy a tartománynak kétnyelvűnek kell lennie, mind a szerbet, mind az albánt hivatalos nyelvvé nyilvánítva. Ez is alátámasztja azt a szerb álláspontot – hangsúlyozta Batakovic –, hogy a szerbek nem kisebbség, hanem társnemzet Koszovóban. Az elnöki tanácsadó megerősítette, hogy a szerb fél a kisebbségi témakört csak a tartomány jövőbeli nemzetközi jogállásának kérdésével együtt hajlandó megvitatni.
A leendő státus kérdése először július végén szerepelt a tanácskozás napirendjén, és az ellentétek áthidalhatatlannak mutatkoztak. A belgrádi kormány messzemenő autonómiát kínál Koszovónak, az albánok viszont ragaszkodnak a hivatalosan még Szerbia részét képező, de az 1999-es NATO-légihadjárat óta ENSZ-igazgatás alatt álló tartomány teljes függetlenségéhez.
Az „új Koszovó”
A koszovói szerbeknek Dusan Batakovic fejtegetése szerint az is a nehezükre esik, hogy egy asztalhoz üljenek le Fatmir Limajjal, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt parancsnokával, akit a délszláv háborús bűnökben ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék tavaly ősszel felmentett ugyan, a főügyész, Carla Del Ponte azonban nyugtalanítónak nevezte ezt a döntést.
Veton Surroi, a koszovói albán delegáció vezetője sajnálatát fejezte ki a koszovói szerbek távolmaradása miatt. Kijelentette, hogy Pristinában a többségben és a kisebbségben nem a lakosság első és másodosztályú állampolgárokra való felosztását látják. Hozzátette, hogy minden egyes állampolgár egyformán az új Koszovót alkotja, és Belgrád nyitott ajtókon dörömböl. Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott a Die Presse osztrák lap hétfői számának nyilatkozva mindkét felet kölcsönös engedményekre buzdította.
