Bejrútba utazik hétfőn a francia kormányfő, hogy “Franciaország támogatásáról biztosítsa a libanoni népet” – jelentette be hétfőn az oroszországi Szentpéterváron tartózkodó Jacques Chirac francia államfő hivatala. A közlemény szerint Dominique de Villepin miniszterelnök Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel találkozik Bejrútban, hogy “kifejezze a francia nép támogatását és a libanoni néppel való szolidaritását e megpróbáltatás idején”.
A szimbolikus diplomáciai látogatás bejelentésével párhuzamosan egy tekintélyes amerikai lap lényegében kettős mérce alkalmazásával vádolja az Európai Uniót, s a közösség tagjai közül is leginkább Franciaországot. A The Wall Street Journal hasábjain publikáló neves izraeli biztonságpolitikai szakértő, Gerald Steinberg emlékeztet arra, hogy 2000-ben az EU lelkes támogatója volt a zsidó állam által létrehozott dél-libanoni biztonsági zóna felszámolásának, az onnan történő egyoldalú kivonulásnak.
Nem ezt ígérték
Az európaiak a tárgyalásokon azt hangoztatták, hogy az izraeli távozás után a Hezbollah sem maradhat tovább fegyveres szervezet, s átalakul politikai párttá, Franciaország pedig néhány más országgal együtt békefenntartókat küld majd a térségbe, megakadályozandó az Izrael elleni rakétatámadásokat és segíteni a Hezbollah lefegyverzését. Izrael kivonult – Európa azonban nem tett semmit, a Hezbollah pedig “nagy katonai győzelemként” állította be az izraeli lépést, s leszerelés helyett elkezdett készülni a háború “következő szakaszára”.
A szerző emlékeztet arra, hogy alig öt hónappal a kivonulás után máris sor került a Hezbollah első, izraeli területen végrehajtott támadására, Európa pedig csak a szokásos szöveget ismételgette: “visszafogott reagálásra van szükség…, esélyt kell adni a diplomáciának.” A szakértő – utalva a mostani válságot kiváltó eseményekre – leszögezi: egyetlen állam sem hagyhatja, hogy polgárait elrabolják, megöljék, városait rutinszerűen lőjék. “Európa szerepe pedig ismét csak a szokásos régi mondatok ismételgetésében merül ki” – írja a szerző, aki különösen felháborítónak minősíti a francia reagálást, azt, hogy a párizsi diplomácia vezetője “aránytalan háborús cselekedetnek” mondta egy “teljesen szuverén ország, Franciaország barátja” repülőterének bombázását. ”