Svetozar Marovic szerbia-montenegrói államfő bejelentette, hogy a jövő hét közepén lemond tisztségeiről. “Elmegyek Belgrádba – valószínűleg csütörtökön -, hogy megtartsam a miniszteri tanács utolsó ülését, és lemondjak a tanács elnöki tisztéről és államelnöki tisztségemről is” – mondta Marovic a Tanjug hírügynökségnek adott interjúban.
Az államfő, – aki kormányfő is egyben – közölte, hogy összehívja a legfelsőbb védelmi tanács ülését is, hogy pontosítsák a hatáskörök átvitelének lépéseit.Marovic nem zárta ki, hogy felhagy a politizálással. Az államfő a legnagyobb montenegrói kormánypártnak a tagja, a Szocialisták Demokratikus Pártjának főideológusaként tartották számon. Három éve lett az ország államfője. A Blic című belgrádi napilap azt írta kedden, hogy Montenegró valószínűleg július 13-án kiáltja ki függetlenségét. A montenegrói parlament két éve az Államiság Napjává nyilvánította július 13-át, abból az alkalomból, hogy 1878-ban a berlini kongresszus ezen a napon ismerte el Montenegró önállóságát, s ugyancsak ezen a napon, 1941-ben tört ki az első náciellenes felkelés a köztársaságban.
Dragan Sekulovic montenegrói külügyminiszter-helyettes elmondta a lapnak, hogy Montenegró első diplomáciai külképviseletei között nyitja majd meg a belgrádi nagykövetséget, és megállapodás tárgyát fogja képezni, hogy Szerbia mely országokban hajlandó majd képviselni Podgorica érdekeit is. Sekulovic szerint Montenegrónak 40 országban lesz önálló diplomáciai-konzuláris külképviselete: nagykövetsége lesz minden volt jugoszláv tagköztársaságban, továbbá Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Albániában, illetve a legfontosabb EU-tagországokban, továbbá hét nemzetközi szervezetben. A Blic megemlítette, hogy az ország szétesésével munka nélkül marad a közös állam intézményeinek közel 2800 alkalmazottja.
Jobb lesz-a magyaroknak
Keddi írásaikban a belgrádi lapok a szerbia-montenegrói különválás jó oldalait latolgatják, de szemükre hányják a szerbiai vezetőknek, hogy miattuk nem a szerbiai, hanem a montenegrói polgárok döntöttek Szerbia önállósodásáról. A Politika című napilap keddi vezércikke szerint Szerbia polgárait nem hozta zavarba, hogy a montenegrói polgárok akaratából országuk független lett, ugyanakkor meglehetősen csalódottan fogadták a podgoricai utcákon kirobbant lelkesedést a Szerbiától való különválás hírére. A szerző megállapítja: jó, hogy a hároméves kínkeserves vesződés után Szerbia maga felé fordulhat, foglalkozhat saját ügyeivel, megerősítheti intézményeit, átveheti azokat a jogosítványokat (külpolitika, hadsereg), amelyek eddig a közös állam hatáskörébe tartoztak.
A liberális Danas keddi szerkesztőségi kommentárjában ugyancsak azzal foglalkozik, hogy a szerbiai hatalom akaratából nem Szerbia polgárai döntöttek saját országuk önállósodásáról. “Amennyiben lehet beszélni a hivatalos Podgorica történelmi győzelméről, akkor joggal lehet beszélni a hivatalos Belgrád történelmi vereségéről is” – írta a Danas. A “sebtében összetákolt” közös ország nem állhatott fenn három évnél tovább, de az unió fenntartásának szándékában a belgrádi hatalom jószerivel azokra az erőkre támaszkodott, amelyek a leghangosabbak és legtevékenyebbek voltak a néhai Jugoszlávia szétverésében.
A Magyar Szó című vajdasági magyar napilapban kedden Kókai Péter főszerkesztő az írta, hogy Szerbia népét nem hatotta meg Montenegró különválása, mert már “megedződött”: az edző, Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök jó munkát végzett. “Láttunk mi már országot széthullani, újakat születni, határokat meghúzni éppen eleget az elmúlt években, nem is akármilyen módon, ahhoz képest ez a mostani igazán semmiség” – írja Kókai. A főszerkesztő szerint nehéz megjósolni, hogy az állam szétesése hogyan csapódhat le a délvidéki magyarokon. “Az ország kisebb lett, kevesebb lakossal, a józan logika tehát azt diktálná, hogy ezáltal a változatlan számú vajdasági magyarság relatív politikai súlya növekedett” – írta Kókai, rámutatva arra is, hogy Belgrádban nyilván csak fokozódni fog a fóbiás aggodalom minden olyan kezdeményezéstől, amely nagyobb önállóságot, elkülönülést, azaz autonómiát jelent.
Félszázalékos győzelem
Eközben a montenegrói választási bizottság (RRK) ismételten megerősítette kedden a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett népszavazáson. Az RRK élére Brüsszel által kijelölt szlovák diplomata, Frantisek Lipka a bizottság előzetes eredményeit ismertetve bejelentette, hogy a vasárnapi népszavazáson részt vevők 55,50 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen, míg 44,50 százalékuk ellene szavazott. Számokban ez 230,7 ezer, illetve csaknem 185 ezer szavazatot jelent. A részvétel 86,49 százalékos volt.
Az RRK az összes voks feldolgozása után tette közzé eredményét, de Lipka hangsúlyozta, hogy nem végleges, hanem előzetes eredményről van szó. Közzétételük után 72 óra áll rendelkezésre az óvások és panaszok benyújtására, az RRK-nak pedig 24 óra alatt kell elbírálnia a folyamodványokat. A népszavazás után 15 napon belül a hivatalos közlönyben közzé kell tenni az eredményeket, amelyek ezáltal hivatalos végeredménnyé válnak.
