Mohammed Szajedi az iráni állami televíziónak nyilatkozva kifejtette: ha az ügy visszakerül a NAÜ-höz, Teherán kész az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően eljárni (e jegyzőkönyv lehetővé teszi a bécsi székhelyű ügynökség számára, hogy meglepetésszerűen, a szándékbejelentést követő rövid határidőn belül hajtson végre ellenőrzéseket a nukleáris létesítményekben). Az iráni atomenergia-ügynökség vezető tisztségviselője leszögezte, hogy “a(z urán)dúsítás folytatódni fog. Ugyanakkor a kiegészítő jegyzőkönyv tekintetében önként vállaljuk, hogy a továbbiakban is alkalmazni fogjuk a dokumentum előírásait.” Jelezte azt is, hogy Irán az urándúsításhoz a jövőben sokkal korszerűbb centrifugákat és berendezéseket használ majd, s erről tájékoztatta a bécsi székhelyű ügynökséget. Szajedi szerint egy éven belül háromezer új, szuperszonikus centrifugát állítanak üzembe, hogy nagy mennyiségben állíthassanak elő dúsított uránt.
Szajedi előző nap, az iráni atomdossziéval kapcsolatosan kiadott újabb Baradei-jelentésről így nyilatkozott: “A jelentés nem tartalmaz negatív elemeket. Kiviláglik belőle, hogy továbbra is a NAÜ-nek kell figyelemmel kísérnie az iráni nukleáris ügyet”, s nincs szükség az atomdossziénak a BT elé utalására. Az iráni atomfelügyelet második embere kijelentette: “A fennmaradó ügyek nem jelentősek. Már korábban kifejeztük készségünket a (még nyitva álló) kérdések megválaszolására.”
Mohammed el-Baradei NAÜ-főigazgató jelentésében a kiszivárgott hírek szerint megállapította, hogy Teherán az ENSZ által kiszabott április 28-i határidőig nem szüntette be urándúsító tevékenységét. A dokumentum egyebek közt leszögezi, hogy Irán nem működik együtt maradéktalanul a NAÜ ellenőreivel, s így nem határozható meg, hogy nukleáris programja békés szándékú vagy katonai célokat követ, úgyszintén nem zárható ki, hogy az iszlám köztársaság külföldről szerzett be atomfegyver gyártásához fölhasználható plutóniumot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
