Az első közvélemény kutatások szerint Koizumi jelenlegi miniszterelnök pártja, a Liberális Demokrata Párt a legesélyesebb a győzelemre. Az országot ötven éve kormányzó párt a százmillió szavazó 37,9 százalékára számíthat, de a verseny kiélezett. Japán legnagyobb ellenzéki pártja, a Japán Demokrata Párt 19,7 százalékos hátránnyal a második helyen áll.
A pártpreferenciák kérdése azután vált időszerűvé, hogy a sokat vitatott privatizációs tervet nem fogadta el a parlament, azon belül Koizumi saját liberál-demokrata pártjának néhány tagja sem, ezért a miniszterelnök szeptember 11-ére kiírta a választásokat. A felsőházban az LDP-nek és a vele koalícióban kormányzó buddhista hátterű Új Komeito pártnak kényelmes többsége van, ennek ellenére a szenátorok 125:108 arányban leszavazták a javaslatot augusztusban. Ez súlyos vereséget jelentett Koizumi számára, ugyanis a több mint tíz éve szorgalmazott törvény elfogadása központi kérdés volt. A miniszterelnök már előzőleg kilátásba helyezte, hogy ha leszavazzák, előrehozza az egyébként csak két év múlva esedékes parlamenti választásokat.
Junichiro Koizumi szerint a 3 ezer milliárd dollár értékű eszközállománnyal rendelkező Japán Posta a privatizálás során a világ legnagyobb bankjává alakult volna át. Az elképzelést azok ellenezték, akik szerint az átalakítás vidéken jelentősen gyengítette volna a szolgáltatás színvonalát. A Japán Posta hatalmas társaság, mely 250 ezer embert foglalkoztat, és a hagyományos levélkézbesítésnél jóval szélesebb körű szolgáltatást nyújt.
Sokan arra panaszkodnak, hogy nincs igazi választási lehetőségük a hétvégi voksoláson. Ha ugyanis Koizumi ellen szavaznak, akkor az ellenzék, vagyis a demokraták jelöltjeit kell támogatniuk, akik nagy része korábban Koizumi pártjának tagja volt.
