Nagyvilág

A nyugat-balkáni államok az EU-ról álmodnak

Befejeződött az európai parlamenti elnökök találkozója Budapesten. A zárónapon a nyugat-balkáni országok európai integrációja, jogharmonizációja volt napirenden.

Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepet játszanak a nemzeti parlamentek, a demokratikus alapintézmények az európai csatlakozás folyamatában. Ő volt egyébként az, aki kezdeményezte, hogy az Európai Unió jelenlegi tagországai és a következő körben csatlakozók házelnökein kívül a nyugat-balkáni államok – Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegró, Albánia, Horvátország és Szlovénia – törvényhozásainak vezetőit is hívják meg a kétnapos konferenciára.

Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy az ebben a kérdésben létrejött EU-munkacsoport mielőbb megoldást talál a Horvátországgal lefolytatásra kerülő csatlakozási tárgyalásokra.
Erre reagálva Vladimir Seks, a horvát parlament elnöke kifejtette, hogy egyetlen kivételtől eltekintve eleget tettek a hágai nemzetközi büntetőbíróság kéréseinek, és azon vannak, hogy az utolsó teljesítésére is mielőbb sor kerüljön. Ugyanakkor osztrák kollégája, Andreas Khol, azt hangsúlyozta, hogy nem lehet alkalmazni a kollektív bűnösséget egész Horvátországra.  „Bármilyen cselekmények is történtek, egyéni felelősségek és felelősök vannak, de nekik bíróság elé kell állniuk” – mondta az Osztrák Törvényhozás elnöke felszólalásában.

A politikus egyébként sikeresnek ítélte a tavaly május 1-jén végrehajtott EU-bővítés első évét, és hangsúlyozta, hogy Európa akkor lesz teljes, ha a nyugat-balkáni országok is csatlakoznak. A társulási paktum jelentéstevőjeként kifejtette, hogy jelentős eredmények vannak, de a harmonizáció nagy politikai, jogi, gazdasági erőfeszítéseket igényel.

A többi nyugat-balkáni állam parlamenti elnöke is kifejezte: országuk eltökélt az integrációra, és ezért lépéseket is tesznek: Albánia például mintegy kétszáz, de Bosznia-Hercegovina is közel ötven harmonizációs törvényt fogadott el, és erős piacgazdasági liberalizációba kezdett.

Ranko Krivokapic, a montenegrói parlament elnöke szót emelt a rendezetlen helyzetek megoldására, amelyek Szerbia és Montenegró államot jellemzik. Mint mondta, az ország több tekintetben Milosevic utolsó műve. Szerb kollegája, Predag Markovic, hangsúlyozta: hosszú az út az Európai Unióba.

A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatának további erősítését hangsúlyozták. A következő európai parlamenti elnöki tanácskozásra 2006-ban Dániában, Koppenhágában kerül sor, következő évben pedig Szlovákia látja vendégül az európai parlamentek elnökeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik