Nagyvilág

Belgrádot is elérte a szerbiai szállodaprivatizációs hullám

Hamarosan magánkézbe adják a két nagy belgrádi luxusszállót, a Metropolt és a Jugoszláviát. Az elmúlt két évben hatvan hotelt és motelt privatizáltak Szerbiában.

„Az év közepén privatizáljuk a két belgrádi luxushotelt, a Jugoszláviát és a Metropolt” – jelentette ki a napokban a Zágrábban Slobodan Milosavljevic
Belgrádot is elérte a szerbiai szállodaprivatizációs hullám 1

szerbiai turisztikai miniszter, aki azt is elmondta: két új szállodát is építenek a szerb fővárosban. A szerbiai privatizáció elmúlt néhány évi történetén végigtekintve, egyáltalán nem meglepő a szállodák magánosítására vonatkozó bejelentés. Annál is kevésbé, mert csak az elmúlt két esztendőben hatvan hotelt, illetve motelt magánosítottak Szerbiában. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ezúttal igazi „nagyhalakról” van szó: úgy is fogalmazhatunk, hogy a Jugoszlávia és a Metropol a belgrádi vendéglátás zászlóshajói.


 Feltámad a turizmus

Szerbia a turizmust az egyik legfontosabb bevételi forrássá akarja tenni. A tervek szerint a jövőben a munkaképes korú lakosság 6-8 százaléka dolgozik majd az ország nemzetközi elszigeteltsége miatt korábban elhanyagolt idegenforgalomban. A nagy tervek ellenére a szerbiai idegenforgalom eredményei egyelőre szerények. Az idén a bevételeket 120 millió euró körül várják, igaz, ez 80 százalékkal több az előző évinél. 

A két luxusszálló privatizációja kapcsán a miniszter kiemelte: nem kizárólag az eladásban gondolkodnak. Komolyan szóba került az a lehetőség is, hogy tőkeemeléssel stratégiai befektetőt vonnak be, s így próbálnak forrásokhoz jutni a reprezentáns hotelek fejlesztéséhez.


A miniszter arról is beszélt Zágrábban, hogy a szerb fővárosban két további szállodát is építenek. Az egyiket az óvárosban, a Kalemegdan városrészben, a másikat Új Belgrádban.


 A magyarok közvetítenek

A budapesti Elex Rt. sikeresen közvetített egy meg nem nevezett magyar befektetőnek szerbiai mezőgazdasági földterület megvásárlásában és további segítséget kínál bauxitbánya, hotellánc és közüzemi szolgáltatók privatizációjában való részvételre – nyilatkozta a minap Budapesten Elek Zoltán, a cég elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, Szerbiában 2100 cég, könyv szerinti értéken 6 milliárd euró értékű állami vagyon vár eladásra. 

A kosárlabda Eb szab határidőt 


Nemcsak az feltűnő, hogy a kisebb-nagyobb hotelek, motelek helyett ezúttal reprezentatív szállodákról van szó. Azt is észre kell venni, hogy a bejelentett építkezések, felújítások és beruházások most kizárólag a fővárosra koncentrálódnak. Nem véletlenül, tegyük hozzá, ugyanis jövőre Belgrád rendezheti a férfi kosárlabda Európa-bajnokságot, s a szerbia-montenegrói főváros addigra modernizálni akarja a szállodáit.


Nincs könnyű helyzetben a szerb privatizációs ügynökség. A külföldi tőke áramlása ugyan meglehetősen gyors, ám a régión belüli megkésettség okán a tényleges mérték meglehetősen szerénynek mondható. A szerbiai vállalatok privatizálása az elmúlt két évben megközelítőleg 1,3 milliárd euró bevételt eredményezett. Az eladott cégek száma ezer körülire tehető.


Az országban alig másfél tucat multinacionális cég tevékenykedik, s ez kelet-közép-európai összehasonlításban is édeskevés. Az elmúlt két



Belgrádot is elérte a szerbiai szállodaprivatizációs hullám 2


esztendőben eladott hatvan hotelt és motelt is jobbára különféle részletfizetési feltételekkel tudták csak magánosítani. Így a 34,5 millió eurós bevételt csak öt-hat év alatt ér az államkasszába. 


Világbankos lendület

A szállodaprivatizációnak azonban korántsincs még vége. A belgrádi luxusszállók privatizációja után a tervek szerint a szerb állam kisebbségi hoteltulajdonai kerülnek sorra. Így például a Balkán Szállóban lévő 43 százalékos, vagy a Moszkva Hotelben birtokolt 42 százalékos állami részesedések magánosítása.


Lendületet adhat a szerbiai privatizációnak a belgrádi törvényhozásra irányuló világbanki nyomás is. A külföldi befektetők óvatossága ugyanis jórészt az elavult szerbiai jogviszonyokból táplálkozik. Nos, a Világbank a napokban a kölcsönök felfüggesztésével fenyegetőzött arra az esetre, ha záros határidőn belül nem módosítják – többek közt – a költségvetési, a csőd-, a forgalmi adóról és a vagyonadóról szóló törvényeket.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik