Közélet
Budapest, 2017. április 4.
A magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! című nemzeti konzultációját hirdető plakátok Budapesten, a metró Deák téri állomásán 2017. április 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Fideszt csak akkor érdekli a nemzetbiztonság, ha hasznot húz belőle

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 04. 10. 20:30

Korábban a témában:

A fideszes Németh Szilárd hétfőn kirohant a nemzetbiztonsági bizottság üléséről, miután Szél Bernadett feltette a kérdést, hogy miért van egy orosz cég mérőkódja azon az oldalon, ahol a nemzeti konzultációt online is ki lehet tölteni. Az LMP társelnöke Kovács Józseftől, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjétől szerette volna megtudni, hogy jár-e nemzetbiztonsági kockázattal az, hogy az oldalon ott van az orosz mérőkód.

Kovács elhárította a kérdést azzal, hogy ez belügy, ezért Pintér Sándorra tartozik. Miután Szél megpróbálta ugyanezt megtudni az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjétől, Németh Szilárd kijelentette, hogy nincs több napirendi pont, és kiviharzott. A többi fideszes képviselő pedig követte, amivel a bizottság határozatképtelenné vált.

Az orosz kód története ott kezdődik, hogy kiderült, a Yandex.Metrica mérőkódja szerepelt a nemzeti konzultáció oldalán. Később az is kiderült, hogy a mérési adatokat külföldi szerverekre irányította az oldal, ami úgy különösen kényes ügy, hogy nevet és e-mail-címet is meg kell adni, ha szavazni akarunk. Az oldal felhasználói feltételei között kifejezetten szerepel az, hogy az adatokat nem továbbítják külföldi szerverre. A kódot a felháborodás miatt később törölték az oldalról.

Az orosz kód ügye tényleg nemzetbiztonsági problémákat vethet fel. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenképp fel is vet.

A Yandex az egyik legnagyobb orosz cég, és korábban előrdult az, hogy átadtak információkat a saját felhasználóikról az FSZB-nek, ami az orosz titkosszolgálatok közül az internet ellenőrzésének operatív részét végzi. A Yandex egy keresőoldal és híraggretátor, a titkosszolgálat még a 2010-es évek elején ébredt rá arra, hogy az internet veszélyt jelenthet a hatalomra, ekkor kezdték előszor nyomás alá helyezni az oldalt. Főleg azért, mert a Yandex akkor a legnépszerűbb híraggregátor volt, és az oldal címlapján szereplő – gyakran ellenzéki – cikkek nemcsak megmutatták a hatalom elleni kiállás népszerűségét, de serkentették is azt. A Yandex a kezdetekben ellenállt az FSZB egyre akaratosabb kéréseinek (erről Andrej Szoldatov Red Web című könyvében lehet részletesebben olvasni), de végül kiadtak felhasználói adatokat, amikor az FSZB azokról kért információkat, akik pénzzel támogatták Alekszej Navalnij ellenzéki bloggert a korrupcióellenes küzdelmében.

Szóval előfordult már, hogy a Yandex adatokat adott ki az FSZB-nek. A Yandex.Metrica a Mandinernek azt mondta, hogy ők jogilag nem is orosz cég, Hollandiában vannak bejegyezve, és az adatok Amszterdamban köthettek ki. A kormány pedig azt állította

a személyes és véleményadatok egymástól szigorúan elzárt és összeköthetetlen módon vannak tárolva.

De a kormány korábban azt is állította, hogy az adatokat nem küldik külföldi szerverre, mégis ez történt.

A legérdekesebb az ügyben a kormányoldal és annak arca, Németh Szilárd viselkedése. A Fidesz-kormány az elmúlt másfél-két évben szinte minden egyes törvényjavaslatát nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva verte át. Ez történt a CEU-t ellehetetlenítő jogszabállyal, ez történik a civil szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításakor, ez volt a határzár alapja, ahogy a menekültek fogvatartásának és a rendkívüli állapot bevezetésének is.

Németh Szilárd a kanapé alatt is nemzetbiztonsági kockázatot lát.

Most mégis az történt, hogy miután félbeszakította az ülést, ahol a nemzetbiztonsági kockázatokat kellett volna megbeszélni, azt mondta az újságíróknak, hogy a kód

semmilyen nemzetbiztonsági, adatvédelmi problémát nem jelenthet.

Szerinte ehelyett inkább annak van nemzetbiztonsági kockázata, hogy egy külföldi milliárdos által működhetnek szervezetek Magyarországon, ezért is nyújtották be múlt pénteken a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. Ez egyébként hazugság, azért nyújtották be a civiltörvényt, hogy a jövőben is azzal söpörhessenek le minden jogos kritikát, hogy azt külföldi ügynökök fogalmazták meg.

A legérdekesebb az, hogy a kormányban nem volt egyetlen ember sem, aki Németh Szilárdot és a nemzetbiztonsági bizottság tagjait felkészített volna a válaszadásra.

Az orosz kód ügyét könnyen lehet, hogy meg lehet védeni, csak érteni kellene, mi történik. Egyrészt simán lehet, hogy a Yandex.Metrica kódját csak egy fejlesztő hagyta benne az oldal kódjában. A Yandex.Metrica használatára van racionális érv, bizonyos tekintetben többet tud, mint a Google Analytics mérőkódja, amit mindenki – többek között a nemzeti konzultáció oldala is – használ. Ezt simán el lehetett volna magyarázni.

Ahogy még azt is meg lehetne indokolni, hogy miért küldte az oldal külföldre a felhasználók adatait. Simán lehet ugyanis, hogy ebből a szempontból egy unión belüli ország, mint jelen esetben Hollandia, nem számít külföldnek.

Ehelyett Németh Szilárd felállt és elmenekült a kérdések elől.

Ennek pedig sokkal bővebb jelentéstartalma van, mint azt elsőre gondolnánk. Az, hogy Németh nem megmagyarázni akart egy orosz mérőkódot, hanem elfutni előle, azt jelenti, hogy

ő simán el tudja képzelni, hogy a kód tényleg Oroszországba küldi a felhasználók adatait, és a nyilvánvaló nemzetbiztonsági kockázatok ellenére ezzel semmi problémája nincs.

A nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti többségének pedig az internet alapvető működéséről sincs képe akkor, amikor az amerikai választást jelentősen befolyásolta az, hogy hekkerek feltörték a Demokrata Párt szervereit.

Egyik verzió sem megnyugtató, ahogy az sem, hogy Németh Szilárd és a magyar kormány számára a nemzetbiztonsági kockázat csak akkor fontos, ha politikai remél belőle, mint a migrációnál, vagy le akar számolni egy vélt, vagy valós politikai ellenféllel, mint Soros György esetében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Akasztó, 1999. augusztus 2.
Stadler József akasztói vállalkozó áll stadionja gyepén szabadlábra helyezése után. A vállalkozó szabadulása óta üzleti ügyeinek újraindításával és a stadion gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével tölti az idejét.
MTI Fotó: Újvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.