Leginkább a keleti és a déli határ mentén elkeserítő a helyzet. Ezekben a térségekben magasabb a születések száma, de kedvezőtlenebb a halálozási arány is, magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek. A gyerekek közel fele szegényes körülmények között él az ország ezen részén, a képzett munkaerő folyamatosan költözik el a fejletlen vidékekről, ami tovább súlyosbítja a járások kilátástalan helyzetét, írja a Magyar Nemzet.
Összesen 197 járás van Magyarországon, ebből a fejlettségi rangsor legvégén szereplő, komplex programmal fejlesztendő 36 járás adja az ország területének ötödét. Itt lakik a hazai népesség egytizede, mintegy 982 ezer ember.
A legfejletlenebb járásokban száz lakásra 243 lakos jut, hússzal több mint országosan. Borsod és Szabolcs járásai vannak a legnehezebb helyzetben. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1693 lakos jut, 139-cel több, mint országosan. A borsodi járások fele, a szabolcsiak héttizede tartozik a legelmaradottabbak közé.
A legfejletlenebb járások átlagos népsűrűsége mindössze fele az országosnak. A legfejletlenebb járásokat az átlagosnál magasabb halandóság jellemzi: 2010–2014 között éves átlagban 14,4 halálozás jutott ezer lakosra, miközben országosan csupán 12,9. Ezeken a helyeken a 7 éves és annál idősebb népességének közel fele legfeljebb az általános iskolát végezte el, míg országosan ez csak a lakosság harmadára jellemző. A felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 7,8 százalék, vagyis az országos átlag felét sem éri el.
Ezeken a részeken, aki talál munkát, az is nagyon keveset keres, egy adófizető átlagosan 1,4 millió forint után adózott, ami 30 százalékkal elmarad a több mint kétmillió forintos országos átlagtól.
