Szobrot állítottak Mádl Ferencnek szülőfalujában
Közélet

Kövér: Európa gyengítésében érdekelt globális erők támadják Magyarországot

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 09. 23. 13:48

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".

A közép-európai térség a kontinens politikai és gazdasági integrációs törekvéseinek mindig a nyertese, míg a politikai és gazdasági dezintegrációnak mindig a vesztese volt – mondta Kövér László a szászországi parlament által életre hívott Közép-Európa Fórum budapesti tanácskozásán pénteken.

Különösképpen vesztese volt azon helyzeteknek, amikor a kontinensen belüli, illetve – a befolyásukat, uralmukat a kontinensre kiterjeszteni akaró – Európán kívüli nagyhatalmak ütközőzónájává vált – fogalmazott a házelnök, célként említve, hogy Közép-Európa ne ütközőzóna, hanem összekötő kapocs legyen az euroatlanti és eurázsiai érdekek között.

Szavai szerint a konferencia címe, az Együtt Közép-Európában: tegnap, ma és holnap értelmezése, hogy

itt Közép-Európában, mi a közös teendőnk ma, annak érdekében, hogy holnap ne köszöntsenek ránk ismét a tegnap veszélyei.

A házelnök a térséget úgy határozta meg: Európának az a része, amely Keletről Nyugatnak, Nyugatról pedig Keletnek számít.

Identitásképző elem

Kövér László hangsúlyozta: az egymással mindig történelmi versenyben lévő közép-európai nemzetek és államok között napjainkban erős és értékes kapocs az itteni emberek hasonló kulturális, gazdasági és politikai tapasztalataiból fakadó érték- és érdekközösségen alapuló hasonló identitása.

Napjainkban ismét erősödő identitásképző elem Közép-Európában a keresztény gyökerű kulturális értékazonosság, a térség gazdaságában a verseny mellett az egymásrautaltság, a kooperáció, valamint a politikában az állami szuverenitás. Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől – egyre érzékelhetőbben – közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni – fogalmazott a házelnök.

Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy napjainkra

megújulni látszik a közép-európai identitás, amely erősebbnek, jobban érzékelhetőnek tűnik, mint az európai.

Visszaélnek a szolidaritás jelszavával

Hangsúlyozta, a demográfiailag hanyatló Európában “nem önmagában a migráció veszélyes, hanem annak lehetséges hatása: a szolidaritás jelszavával visszaélve az európai államok szuverenitásának csorbítása, azaz a népakaraton nyugvó európai demokratikus rendszer gyengítése; a befogadás jelszavával visszaélve a keresztény gyökerű európai értékhomogenitás megbontása; és az integráció jelszavával visszaélve a viszonylagos európai társadalmi stabilitás szétzilálása”.

Kövér László szerint egyre több jel utal arra:

vannak, akik tudatosan vissza akarnak élni a migrációval, vannak, akik általa tudatosan rombolni akarják az európai demokráciát, stabilitást és kultúrát,

ennek egyik elemeként említve, hogy “a különféle fontos európai szervezetek bürokratáinak” azon – erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan – törekvését, hogy ne tegyünk különbséget a gazdasági migránsok és a nemzetközi jogi értelemben menekültnek minősülők között.

Ilyen körülmények között, a realitások ilyen mértékű mellőzése esetén a migráció ügyében is józan, felelős és humánus európai önvédelemre van szükség: az európai választópolgárok véleményének a meghallgatására, az európai népakarat tiszteletben tartására, Európa külső határainak hathatós védelmére, és ezáltal a kontinensünkre irányuló illegális migráció megfékezésére, a nemzetközi jog szabályai szerint menekülteknek minősülő emberek – szülőföldjükhöz legközelebb történő – oltalmazására és – szükség szerinti – befogadására, a kibocsátó országok európai erőnkhöz mért segítésére a migráció okainak felszámolásában, gyengítésében – fogalmazott Kövér László, példaként hozva fel az októberi magyarországi referendumot.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.