A török-magyar viszonyról közölt szigetvári helyszíni riportot a Le Monde. A francia lap szerint “Törökországban a hatalom által ellenségként megjelöltekkel szemben jelenleg folyó tisztogatás sem változtatta meg Magyarország és Törökország között kialakított különleges viszonyt”. Emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter volt az első európai külügyminiszter, aki a júliusi puccskísérlet után ellátogatott Törökországba, és jelezte, hogy tovább erősítené a két ország közötti együttműködést.
A tudósító, Blaise Gauquelin megjegyezte, hogy a Törökországgal kötött szilárd kapcsolatokat kívánja szimbolizálni, hogy Magyarország megemlékezik Szulejmán halálának 450. évfordulójáról, és a szigetvári ünnepségre egy török delegáció is meghívást kapott. Ezzel párhuzamosan Magyarország uniós forrásokból éleszti újjá Zrínyi Miklós kultuszát, aki “a muzulmánok inváziójának ellenálló keresztény Európa tökéletes nemzeti alakja” – hangsúlyozta a lap.
A Le Monde szerint a történelem csak ürügy a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Orbán ügyesen adja elő a törököknek egy ázsiai gyökerekkel rendelkező európai testvérországgal való kereskedelem előnyeit, míg a török elnök a magyar kapcsolatokon keresztül tudja növelni Európában geopolitikai, kulturális és gazdasági befolyását.
Egyetlen menekültet sem fogadtunk be
A Le Monde külön cikkben számolt be arról, hogy “a kormány migránsellenes kampányát parodizáló plakátok” jelentek meg Magyarországon, a végrehajtó hatalom “félelemkampányának ellenpontozására” egy hónappal a kvótareferendum előtt. A 800 plakát és szórólap szatirikus üzeneteinek ismertetése után a Le Monde megjegyezte, hogy Magyarország egyetlen menekültet sem fogadott be az uniós tagállamok által elfogadott első elosztási program keretében. A menedékkérők közül 400 ezren haladtak át Magyarországon, többségük még a szerb és a horvát határon felhúzott szögesdrótok megjelenése előtt – írta a Le Monde.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a V4 csoportról (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) közölt cikket szerdai számában.
A kelet-európaiak úgy látják, egy szinten vannak Franciaországgal című írásában Christian Geinitz kiemelte: a V4 csoport tagjai a lendületes gazdasági fejlődés, a stabil pénzügyi helyzet és a menekültkérdésben mutatott “kemény tartás” által ösztönözve több figyelmet követelnek maguknak, de “sántít az összehasonlítás a franciákkal”.
Új öntudat
A FAZ szerzője kiemelte, hogy az “új öntudat” a gazdasági sikerekből táplálkozik. A lap idézte Kovács Zoltán kormányszóvivőt, miszerint a visegrádi négyek az uniós átlaghoz képest jobb pénzügyi helyzetben vannak, erőteljesebb gazdasági növekedést produkálnak, és mutatóik több nagy alapító tagország mutatóinál is jobbak.
Christian Geinitz írásában azt is kifejtette, hogy a V4 csoport sikereit “nem szabad túlértékelni”, hiszen a visegrádi országok lakossága együttvéve ugyan megközelíti Franciaország lakosságát, de a gazdasági erőt tekintve van elmaradás. A visegrádi térségben az EU lakosságának 14 százaléka él, de az EU gazdasági teljesítményéhez csupán 9 százalékkal járulnak hozzá, és a négy ország összesített hazai összterméke (GDP) csupán a francia GDP kétharmadát teszi ki.
