Közélet
Budapest, 2015. május 17.
Lepecsételt szavazóurna a Normafa helyreállításáról tartott helyi népszavazáson a XII. kerületi 53. szavazókörben, a Zugligeti úti Általános Iskolában 2015. május 17-én. A voksolásra jogosult 47 ezer 913 lakos egy nyolc alpontból álló önkormányzati határozatról mondhat véleményt, a népszavazás reggel 6-tól este 7 óráig tart.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Kvótanépszavazás: Erdélyből könnyebb lesz szavazni, mint Londonból

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 08. 01. 07:53

Nem minden határainkon kívül élő magyar tud ugyanolyan esélyekkel üzenni Brüsszelnek.

A Népszabadság hétfői számában írta meg, hogy az október 2-ára kiírt kvótanépszavazáson ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint a parlamenti választáson: míg a főként a szomszédos országokban élő kettős állampolgárok levélben is voksolhatnak, addig a több százezer, magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön tanuló vagy dolgozó polgár csak a külképviseleteken.

A nagyvárosokban élőknek ez csak sorbanállást jelent, ám akik olyan helyen laknak, ahol nincs követség vagy konzulátus, általában nem keveset utazniuk­ is kell, ha szavazni akarnak. Amerikában és Ausztráliában ez akrár többezer kilmétert is jelenthet.

Ezt az eljárást már a parlamenti választások idején is sokan igazságtalannak tartották, ám a panaszokat az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is elutasította. A strasbourgi bíróság indoklása szerint azért térhet el a külföldön élő magyarok és a kettős állampolgárok szavazási metódusa, mert szavazati jogaik is eltérnek. Míg a kettősállampolgárok csak a pártlisták közül választhatnak, addig a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön boldoguló állampolgárok az egyéni jelöltek között is dönthetnek.

Októberben csak egyetlen lap lesz

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselő szerint azonban ez az érv a betelepítési kvóta elleni népszavazás esetében nem áll meg, mivel egyetlen szavazólap lesz egy kérdéssel. Az Alkotmánybíróság azonban egy korábbi ítéletében úgy fogalmazott, hogy

a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le.

Ez az indoklás azonban felveti azt a kérdést, hogy ha a magyarorzági állandó lakcímmel nem rendelkező kettősállampolgároknak lazább a kapcsolata az állammal, akkor a kvótaellenes népszavazáson miért ér ugyanannyit a szavazatuk.

A lap emlékeztet: a parlamenti választásokon 128 ezer kettős állampolgár voksolt, döntően a szomszédos országokból, míg a külképviseleteken mind­össze 24 ezren szavaztak. A becslés alapján több százezer külföldön dolgozó, tanuló magyar többségét sikerült távol tartani a választástól.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.